Így működnek az oltásipar fellegvárai - Hány magyar csecsemőt oltottak be a veszélyes vakcinával? (II. rész)
Miként áldozzák fel a kicsik egészségét, életét az oltásipari profit sátánista oltárán?
A rendszerváltozást követően megjelent Magyarországon egy amerikai cég, amelynek különleges szerepe lett a hazai oltásipari rendszer kialakulásában.
Joggal merül fel a kérdés, vajon miért lehet érdekes egy magyar olvasó számára a Wyeth oltásipari vállalat HibTITER vakcinája? A válasz az újabb és újabb kérdésekben rejlik, így folytassuk a nyomozást Columbo hadnagy módszereivel: csak kérdezzünk, kérdezzünk, kérdezzünk, és folyamatosan gondolkozzunk!
Adva van tehát a helyzet: a Wyeth oltásipari birodalom kifejlesztett egy vakcinát, amivel a gondos szülő a rémséges Hib-fertőzés szörnyű betegségétől meg tudja óvni a gyermekét. Ki lehet az a galád, szívtelen, kegyetlen édesanya, aki erre azt mondja, köszönöm, nem kérem, inkább a gyerekem immunrendszerének az erősödését segítem más módszerekkel. Felelős szülő vagyok, képesnek érzem magam a gondolkodásra, és elég intelligensnek ahhoz, hogy a gyerekem érdekében a legjobb lehetőséget válasszam!
Mennyire öntudatosnak, bátornak kell ehhez lenni!
Vagy inkább egy potenciális gyerekgyilkos az, aki így gondolkozik?
Mert mit kap a fejére azonnal, aki egyéb alternatívát keres?
- “A szakemberek jobban tudják, mint te, hiszen azért szakemberek.”
- “Te senki vagy, honnan vennéd a bátorságot, hogy megkérdőjelezd azt, aki egy életen át azt tanulja, miként védje meg a gyereked életét? Ez a szakmája!”
- “Okosabb akarsz lenni nála? Te semmit sem tudsz! Meg akarod ölni a gyereked? Bízd rá a szakemberre, egyedül ő tudja, mit kell tenni.”
- “Csak az őrültek, az elmebetegek, a gyerekükre potenciálisan veszélyes szülők képesek arra, hogy a szakemberek által javasolt oltást elutasítsák. Te ebben nem foglalhatsz állást. Ezért kell kötelezővé tenni a vakcinázást, mert itt vitának nincs helye.”
- “A gyerekek élete nem lehet vita tárgya. Az egészségnél, az immunrendszernél tökéletesebb a szakemberek által kifejlesztett vakcina, amit minden gyermeknek meg kell kapnia. Nem érted? Meg fog halni a gyermeked, ha nem oltatod be!“
- “Meg akarod gyilkolni az én gyermekemet, te szemétláda! Vagy azt szeretnéd, hogy beteg legyen a saját gyereked? Nem lehetsz ennyire őrült! Ott a megoldás: a vakcina. Be kell adni és kész!”
- “Az oltások az orvostudomány legnagyobb vívmányai! Minden oltás biztonságos és hatékony!”
A szakember tudása a fejekben a sulykolás hatására egyenértékűvé válik a valósággal. Klasszikus tömegmanipulációs pszichológiai módszer. Meg lett teremtve a tekintély istene, a szakember, aki megkérdőjelezhetetlen kinyilatkoztatásokat tesz. És hirtelen a szakember körül megjelenik az evangélisták gyülekezete, akik papagájként hajtogatják az oltásipar főpapjainak a hittételeit. Olyan egyszerűen működik ez, hogy sokan nem is gondolnák. A módszer lépésről-lépésre le van vezetve Gustave Le Bon A tömegek lélektana című zseniális könyvében.
Tehát megvan az oltás: a tiomerzált, vagyis higanyt is tartalmazó HibTITER. 1987-től 2003-ig sok tízmillió kisgyerek kapta meg a higanyos HibTITER vakcinát. A “szakemberek” szerint ez volt a biztonságos. 2002-ben is azt mondták a “szakemberek”, hogy a higanyos HibTITER oltás hatásos és rendben van. Aztán 2003-ban a minden tudás birtokában lévő “szakemberek” mégis azt javasolták, hogy a “biztonságos higanyt”, amennyire csak lehet mellőzzék a vakcinából. De hát ha biztonságos és hatékony, akkor miért kellett kiiktatni?
Csakhogy a HibTITER ezután is brutális mellékhatásokat okozott, a “szakemberek” pedig csak oltottak, oltottak és oltottak. A kisgyerekek nem tudtak védekezni, fogalmuk sem volt, hogy mi történik velük. A szüleik sem gondolták, hogy a “szakemberek” rengeteg esetben sokkal súlyosabb betegségekkel fertőzik vagy gyilkolják meg a gyerekeiket, azaz feláldozzák a kicsik egészségét, életét az oltásipari profit sátánista oltárán.
Ez volt tehát az Amerikai Egyesült Államokban. De hogyan alakult a helyzet Magyarországon?
A magyarországi Hib-oltás hátterének kezdetei
Nálunk a Hib-oltás 1999-ig nem volt kötelező. Előtte viszont történt valami.
És akkor most kapaszkodjanak meg.
Napokon át próbáltam az 1995, 1996, 1997 és 1998-as napilapok átolvasásából kideríteni, volt-e bármilyen olyan járvány, tömeges haláleset, akármilyen más járványkatasztrófa, ami indokolttá tette volna a magyar gyerekek számára a kötelező Hib-oltást. Az égvilágon semmit nem találtam! És tudják miért? Mert egyszerűen nem volt semmilyen rendkívüli eset.
Akkor miért lett mégis kötelező a Hib-oltás?
És akkor most még jobban kapaszkodjanak meg! Egy kis kitérőt kell tartanunk, de ne engedjék el a székük karfáját.
A Hib vakcina piacát 1991 és 1994 között az amerikaik Wyeth széruma, a HibTITER oltás uralta. A kapacitások növelése miatt a Wyeth 1995-ben elkezdte megosztani a piacot más oltásipari vállalatokkal, például a szintén amerikai MSD-vel, amely 1991-ben már magyarországi székhellyel is rendelkezett. Ebben az időben az akkori magyar nemzeti keresztények, az MDF-sek kormányozták Antall József vezetésével az országot a biztos csőd felé. Az MSD tehát megérkezett és elmondhatta magáról, mint Julius Caesar a Zelai csata után: Jöttem, láttam, győztem. Az MSD “gyógyszereit” futószalagon kezdték engedélyezni a magyarországi hivatalok, 10 készítményére pedig gyorsan társadalombiztosítási támogatást kapott. Erről nyilatkozott büszkén a Népszava 1994. január 28-i számában Urbán Péter, a cég vezetője. Vagyis az MSD varázskulcsot kapott a hazai adófizetők befizetéseinek kincsesládájához.
Az MSD a legnagyobb ragadozó
Kihagynánk a lényeget, ha legalább távirati stílusban nem beszélnénk arról, milyen befolyású vállalat volt akkoriban az MSD. Ehhez elég egy korabeli sajtóhírt beidéznem a Magyar Nemzet 1993. november 30-i számából:
“A Merck Sharp and Dohme (MSD), mint az amerikai gyógyszeripar vezető reprezentánsa, 1992-ben immár hetedik alkalommal nyerte el a “Legelismertebb amerikai vállalat” címet, melyet minden évben a Fortune magazin felkérésére neves gazdasági elemzők, üzleti szakértők ítélnek oda, értékelve 32 ipari-kereskedelmi üzletág 300 legnagyobb vállalatának teljesítményét a legfontosabb mutatók alapján (pl. vállalatvezetés, a termékek minősége, pénzügyi mérleg, az innováció mértéke stb.). Ebben a nagy presztízsű versenyben az MSD olyan nagyvállalatokat múlt felül ismételten, mint a Coca-Cola, a Procter and Gamble, a Levi's Strauss vagy a Boeing, hogy csak a legnevesebbeket említsük az első tíz helyezett közül. Az MSD után a gyógyszeripart a Johnson and Johnson képviselte a 13. helyre besorolva, míg a Pfizer a 15. helyet érte el.”
Hölgyeim és Uraim!
Íme a CÉG, pontosabban a cégek CÉGE, az igazi hatalom birtokosa, az akkori globális világrend legnagyobb csúcsragadozója, a gazdasági rendszer Tyrannosaurus Rex-e. Élet és halál ura, a profit császára, megszámlálhatatlan orvoshadserege előtt nincs lehetetlen.
Az MSD orvoshadserege
A gyógyszeripar orvosi támogatás nélkül olyan, mint egy kéz és láb nélküli harcos egy Monty Python filmben. Teljesen tehetetlen. A bizalom és a tekintély egy olyan varázsgömb a gyógyulni vágyó beteg számára, amibe csak az orvosnál lehet belenézni, a patikában nem. Így aztán a teljes iparág érdekszövetséget kötött az orvosokkal. Nem 25 évvel ezelőtt kezdődött az együttműködés, és ma már orvosgenerációk sora lényegében gyógyszerügynök minőségben látja el feladatait. Ennek a hátteréről angol nyelven könyvtárnyi szakirodalom van, de magyarul is megjelent néhány, a már említett Judy Mikovits könyvén kívül Jamie Reidy Kemény üzlet című kötetét hoznám fel példaként.
Természetesen a gyógyszeripar mindig nagyon hálás az orvosügynökeinek. És ez nemcsak abban merül ki, hogy például az orvosok jutalmakat kapnak céges kirándulások formájában, vagy konferenciáknak álcázott luxuspihenéseken vehetnek részt. Az ügynököknek hinniük kell abban, amit a személyükön keresztül értékesítenek. Itt nincs helye kételkedésnek. A tudomány szent szava megfellebbezhetetlen hittétel, amivel szembemenni eretnekségnek számít. Vagy még rosszabbnak: a renitensek szó szerint kiutáltatják magukat a “szakmából”, az előmeneteli rendszerből, minden olyan érvényesülési lehetőségből, ami a karriervágyó emberek számára az élet értelmét jelenti. Ezért fontos, hogy a gyógyszeripar isteneivel már egyetemista korukban megismerkedjenek a leendő orvosnak és gyógyitónak kinéző ügynökök.
Ennek alátámasztására tiszta forrást használok, magát az MSD marketingstratégiáját, amely a már említett Magyar Nemzetben jelent meg 1993-ban. Azért fontos ennek a bemutatása, mert egy folyamatot próbálok ismertetni. Ha nem értik a folyamatot, akkor a hírt sem fogják, vagyis azt az információt, ami az egymásra épülő stratégia mentén bevezetett kényszeroltás hátterének a felfogására szolgál. Ez annak a háttere, hogy miként épült ki a rendszer, amely kísérleti patkánynak használja a magyar kisgyerekeket.
Tehát idézem:
“A MSD marketingfilozófiáját a flexibilitás, a tradicionális aktivitások megújítása, a nem tradicionális eszközök térhódítása jellemzi. Ez különösen igaz régiónkra, Kelet-Közép-Európára több okból is. A keleti piacon nem gondolkozhatunk nyugati sémákban, a klasszikus marketingaktivitások nem feltétlenül vezetnek eredményre (pl.: intenzív orvoslátogatás). Ugyanakkor ez a piac, ahol még relatíve kicsi a befektetés mértéke, kiválóan alkalmas arra, hogy nagyobb kockázat nélkül olyan elképzeléseket próbáljon megvalósítani a cég, mely siker esetén könnyen adaptálható a világ más régióira.
Ehhez az innovatív szemlélethez társul egy olyan szerepvállalás, mely már a kezdetektől a MSD sajátja volt: a tudományos információátadásban, az orvosok képzésében való részvétel. Gondoljunk csak a nagy hírnévnek örvendő MSD-kiadványokra, mint a Merck Index, mely 1899 óta az egyik legismertebb referenciakiadványa a különböző vegyi és gyógyszerkészítményeknek, biológiai anyagoknak. A Merck Manual, mely 1899 óta tavaly immár a 16. kiadását élte meg, a gyakorló orvosok közkedvelt és ismert kézikönyve szerte a világon. Számos nyelvre lefordították, és várhatóan magyar nyelvű kiadásra is sor kerül a jövő évben.
Az orvosok posztgraduális képzésében történő igényes szerepvállalás azonban több alapvető feltétel egyidejű meglétét teszi szükségessé. A MSD annak érdekében, hogy képviselői valóban partnerei tudjanak lenni a klinikumban jártas gyógyító orvosnak, magasan kvalifikált orvos munkatársakat alkalmaz a magyarországi feladatok ellátásához.
A MSD Akadémia életre hívásának sikere, vagy a családorvosok képzési programjában való részvétel azt bizonyítja, hogy a hazai orvoskollégák szívesen veszik és igénylik a cég nem termékorientált jellegű tevékenységét. Ebbe a koncepcióba illeszkedik az a kezdeményezés is, mely az egyetemi centrumokban klubjelleggel működő továbbképző információs központok felállítását foglalja magában. A MSD Scientific Study Centre, mely elsőként a Debreceni Orvostudományi Egyetemen került kialakításra, a hagyományos könyvtárfunkciók mellett számos új technikai eszköz alkalmazásával segíti a tájékozódást és rendszeres konzultációs programok látogatására nyújt lehetőséget.
A fentiekben talán sikerült megrajzolni, ha csak vázlatosan is egy világcég profilját, melyből kiderül, hogy milyen összetevői vannak az eredményes munkának egy olyan speciális területen, mint a gyógyszeripar. A MSD magyarországi munkatársai feladatuknak tekintik, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék a hazai egészségügyi ellátást, hozzájáruljanak a betegségek elleni küzdelemhez, méltóképpen képviselve ezzel is az anyavállalatot.”
Hölgyeim és Uraim!
A fenti szövegben szereplő információk egy gondolkodó ember számára olyan villogó neonfények, mint amilyenek a gyilkos nyomára szokták vezetni Columbo hadnagyot. Ezek a csodálatos mondatok információk özönét tartalmazzák arra vonatkozóan, miként is működnek az oltásipar fellegvárai. És ezt mind önként mondják el, magukat leplezik le, pontosan úgy, mint Columbo “filmhősei.”
Ha felkészültek, kezdjük is el!
Először is, lássuk mi a marketing szó jelentése. Hivatalos meghatározásként nagyjából ugyanazt találjuk mindenhol, nézzük ezért a Wikipédia magyar szócikkét:
“A marketing olyan vállalati tevékenység, amely elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést, és befolyásolja a vásárlókat. Kiterjesztett értelemben a marketing nem csupán termékek és szolgáltatások, hanem lényegében bármilyen gondolat, eszme, sőt akár személy megismertetését, elfogadtatását és népszerűsítését is szolgálhatja. A marketing kiterjedhet tehát olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a kultúra, a vallás vagy a politika.”
Még hosszan folytatódik a magyar oldal, viszont a mi szempontunkból vajon mit hagytak ki? Hiszen meg van említve az oktatás, a kultúra, a vallás vagy a politika is. Csak a fegyvergyártás után a világ második legnagyobb üzletét, az úgynevezett gyógyszeripart hallgatták el diszkréten a Wikipédia nevű manipulációs oldal manipulátorai. És éppen a magyar nyelvű szócikkből, pont nálunk, ahol a gyógyszeripar termékei uralják a reklámpiac legnagyobb részét, vagyis ennek van a legnagyobb marketingje. Ez csak érdekesség, de nem ez a lényeg.
A marketing-tudomány megjelenése
Sokkal fontosabb, hogy az MSD vallomásából megtudjuk: a klasszikus nyugati marketingstratégia, az úgynevezett “orvoslátogatás” a mi régiónkban nem a legjobb választás a nagy üzlet megkötésére. Amerikában és Nyugat-Európában az “orvoslátogatás” a rábeszélés egyik legfontosabb eleme volt a gyógyszeripari terjeszkedésnek, ügynökök tízezrei hajtották fel az orvosokat, akiket ezerféle módszerrel próbáltak rábírni az általuk gyártott szerek felírására, pontosan erről szól a már említett Kemény üzlet című köny.
Az MSD szerint: “a befektetés mértéke, kiválóan alkalmas arra, hogy nagyobb kockázat nélkül olyan elképzeléseket próbáljon megvalósítani a cég, mely siker esetén könnyen adaptálható a világ más régióira.”
Vagyis: nálunk, a kelet-európai régióban kis befektetéssel is, nagyobb kockázat nélkül olyan sikereket érhet el a gyógyszeripari multi, aminek a kizsákmányoló módszereit más helyeken is alkalmazni lehet.
Mindez “innovatív szemléletként” van feltűntetve. És mint nyájasan megfogalmazzák: ez “egy olyan szerepvállalás, mely már a kezdetektől a MSD sajátja volt: a tudományos információátadásban, az orvosok képzésében való részvétel.”
Ugye fogódzkodnak a székben, amin ülnek, mert most satufék következik.
Egy marketing stratégiában szerepel a “tudományos információátadás”? Mindenki jól látja? És senki nem kapott röhögőgörcsöt ettől a szánalmasan röhejes kinyilatkoztatástól? A “tudomány”, ami az eladni kívánt termékek piacán kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat? Az ég szerelmére, miféle “tudomány” ez? Az ilyen “tudományos megállapításoktól” kellene hasra esnünk?
És figyeljék a következő stratégiai marketing elemet, a szerepvállalást, a tudomány nevében “az orvosok képzésében való részvétel” miatt. Tessék? Mit keres a Magyar Állam által fenntartott orvosi képzésben egy profitorientált amerikai vállalat? Mit képeznek az orvosoknál? Hogyan kell a szikével vágni? Érthető, hogy a korszerűnek mondott eljárásokkal meg kell ismertetni a leendő gyógyítókat, de pont azt a céget vonják be, amelyik anyagilag érdekelt benne? Tényleg ez lenne az objektív, a tudományos alapokon álló tudásátadás, amiben csak a beteg érdeke számít, nem a gyógyszergyártó profitja? Ez lenne az a bizonyos TUDOMÁNY?
És hát “Gondoljunk csak a nagy hírnévnek örvendő MSD-kiadványokra, mint a Merck Index, mely 1899 óta az egyik legismertebb referenciakiadványa a különböző vegyi és gyógyszerkészítményeknek, biológiai anyagoknak”. Íme, Önök is láthatják, aligha létezik olyan költő, aki ennél szebben tudná leírni a marketing-tudomány reklámprospektusait.
És figyeljék “Az orvosok posztgraduális képzésében történő igényes szerepvállalás” fontosságát, ami azért szükséges, hogy az MSD “partnere” tudjon lenni a “gyógyító orvosnak”. Továbbá: “Feladatuknak tekintik”, hogy “segítsék a hazai egészségügyi ellátást, hozzájáruljanak a betegségek elleni küzdelemhez.”
Hölgyeim és Uraim! Íme egy gazdasági vállalkozás, mely a profitját arra fordítja, hogy a betegségeket visszaszorítsa, azaz még kevesebb nyeresége legyen. Minden dolgozó ezért küzd, hogy ne legyen munkája, vagyis hogy mindenki egészséges legyen. Sajnos akkor nem volt világos, de most Önök is beláthatják: elképesztő hiba volt 1979-ben Kalkuttai Szent Teréz anyának adni a Nobel-díjat, a szentté avatása pedig indokolatlan volt, amikor nálánál sokkal jelentősebb gyógyszeripari cégek érdemelték volna meg ezeket az elismeréseket.
És miért kell az MSD “partnere” legyen az orvosoknak? A tudomány csak akkor tudomány, ha azt egy profitéhes cég végzi a nyereség érdekében, ezeknek kell "partnere" legyen az orvos? Ez lenne a tudományos alapokon áló gyógyítás lényege?
És hát azt is megtudjuk, hogy az “MSD Akadémia életre hívásának sikere, vagy a családorvosok képzési programjában való részvétel azt bizonyítja, hogy a hazai orvoskollégák szívesen veszik és igénylik a cég nem termékorientált jellegű tevékenységét.”
Drága jó Magyar Nemzeti Keresztény Független Állam! Mi a fészkes fenét keres egy globális kereskedelmi cég a magyar családorvosok képzésében is? Hol volt ekkoriban az ország vezetése? Csak úgy rábízzák a magyar emberek egészségét egy amerikai érdekkör befolyásolási és manipulációs rendszerére?
És ezek nem “termékorientált” jellegű tevékenységek? Tényleg? Vajon mi a bánat lehetett? Mi a fenére képezhette egy amerikai cég a magyarországi családorvosokat, amikor annyira eltérő volt a két ország egészségügyi rendszere, hogy össze sem lehetett hasonlítani? És ezek nem termékorientált jellegű képzések voltak? Ez legalább annyira életszerű, mintha a MOL képzéseket és konferenciákat tartana a belső égésű motorok megszüntetéséről.
És az MSD szerint:
“Ebbe a koncepcióba illeszkedik az a kezdeményezés is, mely az egyetemi centrumokban klubjelleggel működő továbbképző információs központok felállítását foglalja magában. A MSD Scientific Study Centre, mely elsőként a Debreceni Orvostudományi Egyetemen került kialakításra, a hagyományos könyvtárfunkciók mellett számos új technikai eszköz alkalmazásával segíti a tájékozódást és rendszeres konzultációs programok látogatására nyújt lehetőséget.”
Hölgyeim és Uraim! Íme, amikor egy amerikai gyógyszeripari lobbi elkezdi “megdolgozni” a már gyakorló orvosokat, betette a lábát a végzettek posztgraduális képzésére és már ott tanyázik az egyetemeken is. A rendszerváltozásnak nevezett események után a hazai orvosképzésből kijövő generációk már a különböző gyógyszeripari lobbik emlőin kezdenek el nevelkedni.
Íme, amikor a magyar emberek érdekeit “szolgáló” “független” Magyar Állam a legfontosabb stratégiai területre beenged egy hiénafalkát, átengedi az orvosi képzés legfontosabb részeit egy olyan globális profitszörnynek, akinek semmi keresnivalója nem lenne az emberek egészsége körül. Íme, a Magyar Állam szó szerint kiszolgáltatja a magyar embereket egy globális üzleti érdeknek, az úgynevezett BIG PHARMA kénye kedvének.
Ez volt tehát az MDS marketing stratégiája. Természetesen az összes gyógyszeripari vállalat ugyanezt csinálta és csinálja ma is. Az MSD-ét azért emeltem ki, mert ennek a cégnek különleges szerepe lesz a hazai oltásipari rendszer kialakulásában.
A következő részt a Cherchez la femme-féle columbói módszerrel folytatjuk. Mi is egy nőt fogunk keresni. És meg is fogjuk találni. És hogy addig se unatkozzanak a kedves olvasók, egy találós kérdést tennék fel: Mi az, ami a marketingnél is jobb marketing? Semmit nem kell költeni rá, mégis jobban profitál, mintha reklámoznánk… A megfejtéseket a hozzászólásokban kérem. Köszönöm! Nemsokára folytatjuk, ne menjenek túl messzire, az izgalmas részek ezután következnek!
(folytatása következik)
A cikkben említett, Dr. Judy Mikovits tollából származó, magyar nyelven is megjelent “A korrupció pestise” c. könyv, valamint Gustave Le Bon “A tömegek lélektana” c. kötelező olvasmánya a Kárpátia Stúdió könyvkiadó Igazságkereső c. kedvezményes könyvcsomagjának is része, amit szeretettel ajánlok az Ön figyelmébe
Rendkívüli hír! Hány magyar csecsemőt oltottak be a veszélyes vakcinával? (I. rész)
Súlyos, akár halált okozó megbetegedésekkel hozható összefüggésbe az a gyerekoltás, amelyet Magyarországon is engedélyeztek a hatóságok.
Emberek mint kísérleti patkányok az új vakcinakísérletben
A szakértő szerint meg kell adni az embereknek a lehetőséget, hogy kísérleti patkányok legyenek, mert ez segíti a tudományos ismereteik bővítését.
Kutatás: minél több oltást kap egy gyerek, annál több betegséget kap el!
Az eredmények riasztóak voltak, de nem meglepőek. Minél több oltást kapott egy gyermek, annál nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak nála betegséget, vagy több egészségügyi problémát.
Miben tud Ön segíteni?
Amennyiben úgy érzi, írásaink segítenek Önnek tisztábban látni a világban történő eseményeket, kérem, küldje tovább a hírlevelünket ismerőseinek. A megnyitott üzenetnél kattintson arra, hogy „Továbbítás”, és a Címzett mezőbe írja bele azoknak az e-mail címeit, akikről azt gondolja, az adott információ érdekelheti, érintheti. A Substack egy remek blogfelület, de az életünket uraló hatalmas információdömpingben nehéz eljutni azokhoz, akik számára egy-egy bejegyzésünk segíthet a lényeglátásban.
Az elkövetkező időszak legfontosabb értéke nem a pénz, hanem a hiteles információ lesz. Egy olyan szerkesztőséget szeretnék létrehozni, amelynek hivatása és küldetése az igazság keresése. Ebben kérem a támogató együttműködését. A publikációm rendszeres támogatása azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljunk az elménket lebéklyózó hazugságoktól és kiutat találjunk a reménytelennek tűnő helyzetekből.
Kedves Árpád! Kérdésedre: "mi az ami a marketingnél is jobb marketing...", megfejtés lehet a félelemkeltéssel fűszerezett műjárvány, vagy maga a félelemkeltés, amikor az emberek önként és dalolva oltatják magukat (nem kell meggyőzni, reklámozni).
Nagyon fontos téma!
A Nemzeti Hírhálón is éppen ez van terítéken, mert a hivatal középkori módszerekkel kezeli "amiről nincs szó, az nem létezik".
Helyette van bulvár, magyarpéterezés meg primitívség....