Lehet-e a térségünkben a spanyolhoz hasonló áramkimaradás?
Úgy tűnik, senki sem hajlandó a probléma kapcsán a hálózatról és a zöld megállapodással kapcsolatos törekvésekről beszélni.
Minden jel arra mutat, hogy az erőltetett zöldenergiás átállás üzemzavarai okozták minden idők egyik legnagyobb energetikai leállását Nyugat-Európában. Arról a technológiáról van szó, amelyre Magyarország a jövő gazdaságát alapozza.
A Die Hard 4. - Legdrágább az életed című filmben úgynevezett kibertámadás éri az Amerikai Egyesült Államokat. Ennek kiemelt célja a közművek feletti hatalomátvétel. Amikor a főhős, Bruce Willis az egyik nagy szolgáltatónál elintézi az ott tartózkodó terroristákat, a vezetőjük a meghekkelt vezetékrendszereken keresztül a helyszínre irányít minden gázt, hogy likvidálja Bruce barátunkat. Ugyanis, ha minden energia egy pontba kerül, akkor a túlfeszültségtől felrobban az egész rendszer, ezzel párhuzamosan az USA nagy részében megszűnik az áramellátás. Így is történt, ám a főhős mégsem halhatott meg a film közepén, így szerencsésen megmenekült.
Lehet, sokak számára kicsit erőltetett a filmbeli történet hasonlata az elmúlt évtizedek legnagyobb nyugat-európai áramkimaradásaival, ám néhány analógia mégis akad. Először is az üzemzavarra az egyik magyarázat a kibertámadás lehetősége volt, amit minden érintett kormány próbált cáfolni. Nyilván, sokak számára ebből egyértelmű, hogy kibertámadás történt. És nincs kizárva, hogy valóban ez volt, egy irányított felkészülés a nagy apokalipszisre. Mintha a nyugat-európai politikai elit előre tudta volna ezeket az eseményeket, mert nemrég még arra biztatták az állampolgárokat, hogy tartalékoljanak, legyen otthon három napra elegendő élelmiszer és különböző árammentes világítóeszközök. Persze az orosz fenyegetésre hivatkoztak. Kétségtelen, kibertámadással ki lehet ütni a közműhálózatokat, de mi van, ha a klímaideológia őrültségei vezettek a mostani összeomláshoz, mert ha igen, mi magyarok is érintettek lehetünk benne, nemsokára el is mondom, hogy miért.
Nem hiszem, hogy akadémiai természettudományos képzéssel kell ahhoz rendelkezni, hogy az elektromos hálózatok rendszerének logikáját megértsük. Ugye adott a hálózat, a vezetékek szövevényes rendszere és a megtermelt energia. (Akit bővebben érdekel, itt további ismereteket szerezhet) Az az áram, ami bekerült a rendszerbe, valahol ki kell hogy jöjjön, ez pedig nagyrészt a felhasználás. Ha nincs felhasználva, csak termelődik és termelődik tovább, és akkor bekövetkezik az, ami a Die Hard filmben: jön a nagy bumm. Nyilván itt a különböző biztosíték rendszerek a nagy robbanást megakadályozzák, cserébe összeomlik a rendszer. Azaz van bumm, csak máshogy. Mint egy emberi testben is, amely tényleges hálózatok rendszere, és bármelyik létfontosságú szerv leállása a keringés teljes összeomlását okozhatja. Az elektromos hálózatok pedig nemcsak országon belül alkotnak összefüggő rendszert, hanem az országok között is. Ha az egyik országtestben összeomlik a hálózat, akkor ugyanez a dominóhatás miatt, a határ másik részén is megtörténhet.
Az elmúlt évtizedekben viszonylag egyszerű volt kezelni a hálózatokba betáplált energia mennyiséget, az erőművek előállító kapacitását a felhasználói oldal fogyasztásához igazították. Ha nem kellett áram, lejjebb csavarták az erőművek teljesítményét.
Aztán jött a klímaharc és a klímaváltozás ideológiája, vele együtt a napelemparkok, szélerőművek minden mennyiségben, a zöld átállás, a karbonsemlegesség és más őrültségek tárháza. Erről a technológiáról viszonylag kevés tapasztalat állt rendelkezésre, de ez nem zavarta a globális üzleti hálózatok által pórázon tartott politikai elitet, hogy kidobja a fürdővízzel együtt a gyereket is. Folyamatosan leállították a különböző erőműveket, helyettük pedig elképesztő költségek keretében a környezet védelmében egy súlyosan környezetszennyező rendszert építettek ki. Mert mind a napelem, mint a szélerőművek veszélyes hulladékok, mellesleg rákos megbetegedést okozhatnak. Csakhogy ez senkit nem érdekelt, ezen karbonsemleges, földi mennyország felé haladt a lenini úton Spanyolország, Portugália és Németország is. És most adjuk át a szót Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszternek, aki egy figyelemreméltó elemzést tett közzé az RT.com oldalon. (Az EU-cenzúra miatt letiltott RT.com linkje csak VPN-nel nyitható meg.)
„A hálózatot fenyegető legnagyobb veszélyt azonban a túl sok napsütés és szél miatti túltermelés jelenti. Spanyolország és Németország is büszkén mutatja az energiatermelési statisztikáit, amelyek a hatalmas szárazföldi és tengeri szélerőműveken és a kiterjedt fotovoltaikus paneleken alapulnak, amelyeket gyakran értékes szántóföldön építettek. Spanyolország és Portugália a zöld energia bajnokai az EU-ban, és az áram 80 százalékát megújuló energiaforrásokból szerezték be, mielőtt hétfőn bekövetkezett az áramkimaradás.
A legnagyobb és egyben alapvető probléma inkább a villamosenergia-átvitelben, mint a villamosenergia-termelésben rejlik. Az EU-ban meglévő hálózatok nagy része az 1950-es és 1960-as években épült, amikor a második világhháború utáni városokban még viszonylag könnyű volt infrastruktúrát építeni. Amikor Angela Merkel bejelentette ambiciózus energiafordulatát, Peter Altmaier, a kancellári hivatal vezetője több ezer kilométernyi “villamosenergia-autópálya” (Strom Autobahnen) építését jelentette be. A tervezett büdzsé egy billió euró volt. De ezt a költségvetést soha nem állapították meg pontosan, és Merkel kormányában senki sem számolt a hosszadalmas közigazgatási tervezéssel és a végrehajtással.
Így az új hálózat soha nem épült meg, sem Németországban, sem máshol. A jelenlegi hálózat nem alkalmas a folyamatosan növekvő mennyiségek befogadására. Az energiatermelés és -fogyasztás minden formájának “villamosítása”, mindenekelőtt a mobilitás terén, komoly problémát jelent a meglévő hálózatok stabilitása szempontjából. Az elektromos járműveknek a hagyományos belsőégésű motorral hajtott autókat kellett volna felváltaniuk. Az elektromos autó körüli felhajtás már lecsengett. Egyre több ügyfél tartózkodik az elektromos autó vásárlásától. Az ambiciózus zöld menetrendek azonban ritkán veszik figyelembe a komoly beruházásokat, és mindenekelőtt a kibővített elektromos hálózat szilárd időkereteit.
Az európai elektromos hálózat Törökországtól az európai kontinensen át egészen Észak-Afrikáig húzódik. Műszaki neve kontinentális európai szinkronterület, és igencsak sebezhető. Körülbelül 50 hertz frekvenciájú váltakozó árammal táplálják. Túlterhelés esetén, ahogyan az valószínűleg hétfőn Spanyolországban történt, nagy a kockázata annak, hogy a frekvencia destabilizálódik. Az áramkimaradás megelőzése érdekében, mivel az erőművek automatikusan leállnak, a túlterhelést külföldre küldik. Egyesek azt állítják, hogy az Ibériai-félszigeten nincsenek összekötők, míg mások óva intenek a további összekötők létesítésétől, mivel ez csak az egész hálózatot veszélyeztetné, ami több mint 30 országot érintő dominószerű áramkimaradással járna.
2012-ben Marc Elsberg osztrák író megjelentette “Blackout” című thrillerét. A cselekmény egy fiktív 13 napos áramkimaradást és az azt követő teljes összeomlást ír le. A jól megírt könyvben az áramszünetet egy kibertámadás okozza. Sok kommentátor buzgón sugallta, hogy a hétfői valós válság mögött is egy ilyen állt. Úgy tűnik, senki sem hajlandó a probléma kapcsán a hálózatról és a zöld megállapodással kapcsolatos törekvésekről beszélni.
Mivel évek óta részt veszek energetikai konferenciákon, és tanítom az energia geopolitikájának témáját, gyakran elgondolkodtam azokon a romantikus fantáziamodelleken, amelyeket brüsszeli tisztviselők és más éghajlati szakértők mutattak be. Az elmúlt 15 évben a “energiaátállás” vagy még rosszabb esetben a szén-dioxid-mentes gazdaság inflációs koncepciójának vagyunk tanúi. Az egész EU-ban azt láttuk, hogy az éghajlatváltozásra összpontosítanak. A megközelítésből hiányzik a szilárd energiapolitika, amely kiterjed az ellátás biztonságára, a megfizethetőségre és a hálózatokba történő beruházásokra.
Új sebezhetőség a megújuló energiaforrások fellendülése miatt
Arra számítottam, hogy egy nagyobb áramszünet inkább Németországban fog bekövetkezni, mint az Ibériai-félszigeten.
Az Angela Merkel kormánya által 2011 tavaszán meghirdetett úgynevezett energetikai átállás egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2025 első negyedévében ahelyett, hogy több áramot termeltek volna a szélből és a Napból, több energiát termeltek szénből és gázból. A húsvétra eső hét pedig azt is megmutatta, hogy miért okoz gondot az úgynevezett energetikai átállás.
A szél- és napenergia rekordméretű bővülése ellenére a megújulók kevesebb villamos energiát termelnek, mint 2021 óta bármikor. A tavalyi első negyedévhez képest az idei év azonos időszakában 16 százalékkal csökkent a megújulók által termelt villamos energia mennyisége.
Februárban és márciusban nem volt különösen erős a szél. A tengeri szélturbinák villamosenergia-termelése összesen 31 százalékkal csökkent, míg a szárazföldi termelés 22 százalékkal esett vissza. Ennek következtében drasztikusan növelni kellett a szénből, olajból és gázból származó villamosenergia-termelést. A logikus következmény: A CO2-kibocsátás drámaian megnőtt. Németországban a villamos energia “szennyezettebb volt”, mint 2018 telén.
Az energetikai átállás azonban nem csak középtávon nem teszi azt, amit támogatói szerint tennie kellene. A húsvéti hét jól példázza mindazokat a problémákat, amelyek a német energiatermelésnek főként szél- és napenergiára való átállási tervével kapcsolatosak.
A napsütéses húsvétvasárnapon például a mintegy ötmillió németországi napelemes berendezés sokkal több villamos energiát termelt, mint amennyire az ünnep alatt szükség lett volna a kereslet fedezéséhez.
A villamos energiát azonban pontosan akkor kell elfogyasztani, amikor azt megtermelik, különben a villamosenergia-hálózat megszakadhat. Ez mind országos szinten, mind a helyszínen lévő helyi villamosenergia-hálózatokra és az időjárásfüggő energiaforrások regionális kapacitásaira vonatkozik.
A gigantikus túlkínálat miatt - 15 gigawatt túl sok, ami egy tucat átlagos atomerőmű teljesítménye - az áram ára időnként a negatív tartományba, akár -5 centre is süllyedt kilowattóránként. Németország eurómilliókat fizetett a franciáknak, belgáknak stb. azért, hogy megvásárolják a német áramfelesleget, hogy a német villamosenergia-hálózatok ne omoljanak össze.
Ez az égbekiáltó áramfelesleg azonban nemcsak azt jelentette, hogy sok áramot kellett díj ellenében külföldre értékesíteni, és a Franciaországba és Belgiumba irányuló vezetékeknek teljes kapacitással kellett működniük, hanem azt is, hogy különösen Németország délnyugati részén számos áramkimaradás történt, ami a túlkínálat és a helyi hálózat túlterheltségével hozható összefüggésbe.
Az igazi dráma az, hogy a számos németországi naperőművet nem lehet ellenőrizni, szabályozni vagy akár lekapcsolni a hálózatról, amikor az áramtermelés meghaladja a keresletet. Ha sok napsütés van - esetleg sok szél kíséretében - egy olyan délutánon, amikor alacsony az áramigény, Németországnak egyre nagyobb gondot okoz a többletenergiától való megszabadulás.
Ez nemcsak a regionális áramkimaradások és az úgynevezett “áramszünetek” lehetőségét növeli, hanem - amint azt a húsvéti ünnepek is mutatták - összességében jelentősen megnöveli a villamosenergia-termelés költségeit.
A Siemens-katasztrófa
A villamos energia tárolása alapvető probléma, amelyet nem sikerült megoldani. A Siemenshez hasonló nagyvállalatok több mint egy évtizeden át kísérleteztek a szélmalmok által termelt villamos energiát hidrogénné alakító gőzgépekkel, hogy azt tárolják és szállítsák. Ezek a kísérletek nem vezettek életképes kereskedelmi üzleti modellhez. Eközben a Siemens, amely egykor, az 1960-as években vezető szerepet töltött be a nukleáris technológiában, feladta az egész energiaágazatát.
Az energetikai részleg 2020-ban kivált a Siemensből. A Siemens Energy azonban ambiciózusan növekedni akart a szélenergia üzletágban, és egyesült a spanyol Gamesa vállalattal. De alig három évvel később világossá vált, hogy ez nem fog működni. További vezetői hibák voltak az okok, a kínai konkurencia vagy más problémák?
A Siemens Energy a reménysugárból tőzsdei rémálommá vált. Negyedévről negyedévre újabb rossz hírek érkeztek. Mindenekelőtt a szélenergia üzletág volt az, amely egyre mélyebbre és mélyebbre csúszott a veszteségbe. A Siemens Energy igazgatótanácsának számtalanszor kellett csökkentenie előrejelzéseit, és a Siemens rengeteg pénzt veszített a spanyolországi fúziókkal. Ha a vezetőségnek lenne kitartása, alaposan kivizsgálná a múlt hétfői áramkimaradást, és nyilvánosságra hozná a következtetéseket. Ami Spanyolországban és Portugáliában történt, bármelyik pillanatban megtörténhet Németországban és Ausztriában is.”
Sőt Magyarországon is. És ezt már én teszem hozzá. A Brüsszel által erőltetett zöldenergiás átállással kapcsolatban a fideszes zsidó-keresztény kormány igencsak egyedi módját választotta az ellenállásnak: sztahanovista hévvel még több napelemmel szórja tele az országot, mint amit Brüsszel szeretett volna: “A magyar zöldátállás sikerességét szintén jól példázza, hogy hazánk hat évvel korábban teljesítette a 2030-as célszámokat: a napenergia összteljesítménye az idén meghaladta a 6000 megawattot.” Idén januárban az Energiaügyi Minisztérium azt közölte:
“Görögországot előzve az európai rangsor élére ugrott Magyarország azzal, hogy a napelemes rendszerek a belföldi áramtermelés negyedét adták 2024-ben.”
Magyarország legnagyobb zöldenergia propagandistájának Áder János volt államfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tekinthető. Mindketten szinte könyvtárnyi szöveget hordat össze a klímaideológiát erősítő zöld átállás mellett. Ezen a téren öt évvel ezelőtt, szintén áprilisban nálunk is áttörés következett be. Akkor Szijjártó azt mondta:
“Jó úton járunk, ezt jelzi az is, hogy soha nem volt akkora a napenergiatermelés Magyarországon, mint idén április első hétvégéjén, amikor a teljes magyar áramtermelés 27,3 százalékát adta a napenergia.”
Ez a jó úton járás most többmilliárd euróba került egyes országoknak Nyugat-Európában. Mert ugye, nagyon sütött a nap, így kialudtak az égők. És már látom magam előtt, ahogy a tudósok erre azt fogják javasolni: mi lenne, ha többmillió tonna vegyianyagot permeteznének a levegőbe, ami gyengíti a napsugárzást, így működhetnének a napelemek. A kiszóráshoz mindössze néhány millió tonna kerozint kell még a levegőben elégetni ahhoz, hogy a környezetszennyező napelemparkok zöldenergiát termeljenek a világ legkörnyezetszennyezőbb technológiájával előállított elektromos autói számára is. Az pedig csak apró mellékhatás, hogy rákos megbetegedésekkel, meddőséggel és az immunrendszer károsodásával hozhatók összefüggésbe azok a technológiák, amelyeket az elektromos autógyártásban, a napelemeknél és a szélerőműveknél használnak.
Mindenesetre beszédes, hogy a spanyol energetikai összeomlással kapcsolatban 4 nap után sem tud senki semmit. Azt viszont biztosan állítják, hogy az áramszünet nem a zöldenergiától van. Persze tudjuk, már a covid oltások óta: nem attól van...
Az elektromos autók rákot okozhatnak, szennyezik a levegőt, a talajt és a vizet
Egy új kutatás szerint rákos megbetegedésekkel, meddőséggel és az immunrendszer károsodásával hozhatók összefüggésbe azok a technológiák, amelyeket az elektromos autógyártásban, a napelemeknél és a szélerőműveknél használnak.
Mit csináljanak ebben az őrült világban a gondolkodó emberek?
Az elmúlt hónapokban sikerült megoldani azokat a technikai fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően a jövőben videós változatban is jelentkezni fogok különböző témák feldolgozásával kapcsolatban. De ez még csak a kezdet. Ezen kívül más olyan platformok elindítása is a tervek között szerepel, amelyek segíthetnek utat találni az igazság felé a gondolkodó e…
R. F. Kennedy: ez a legjobb dolog, amit a klímáért tehetünk
A szétműtrágyázott és agyonvegyszerezett talaj, a konvencionális mezőgazdaság zsákutca a gyermekeink jövője szempontjából.
Közösségi média felületeim a Substack-en túl.
YouTube: https://youtube.com/@szakacsarpadcom
Instagram: https://instagram.com/szakacsarpadcom
TikTok: https://tiktok.com/@szakacsarpadcom
Telegram: https://t.me/szakacsarpadcom (ennek előnye, hogy innen egyetlen gombnyomásra letölthetők a podcast adások)
Twitter / X: https://x.com/szakacsarpadcom
Miben tud Ön segíteni?
Amennyiben úgy érzi, írásaink segítenek Önnek tisztábban látni a világban történő eseményeket, kérem, küldje tovább a hírlevelünket ismerőseinek. A megnyitott üzenetnél kattintson arra, hogy “Továbbítás”, és a Címzett mezőbe írja bele azoknak az e-mail címeit, akikről azt gondolja, az adott információ érdekelheti, érintheti. A Substack egy remek blogfelület, de az életünket uraló hatalmas információdömpingben nehéz eljutni azokhoz, akik számára egy-egy bejegyzésünk segíthet a lényeglátásban.
Az elkövetkező időszak legfontosabb értéke nem a pénz, hanem a hiteles információ lesz. Egy olyan szerkesztőséget szeretnék létrehozni, amelynek hivatása és küldetése az igazság keresése. Ebben kérem a támogató együttműködését. A publikációm rendszeres támogatása azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljunk az elménket lebéklyózó hazugságoktól és kiutat találjunk a reménytelennek tűnő helyzetekből.
a fekete leves majd akkor jön,ha tömegesen kell leselejtezni az elöregedett szélturbinát és napcellát . az üvegszálas lapátokat egyszerűen elássák az elöregedett napcellákat szintén. a turbina helyén ott marad több száz tonna beton - örökre. egyszer láttam videón egy alapozást 30 méter mély gödör vasbetonnal - itt soha többet nem nő fű sem. aztán egy szép napon elkezdenek oldódni az eltemetett műanyagok,fémgőzölt napcellák fémei belekerülve a talajvízbe - szélturbina 20 év után elöregszik. elfárad a tartóoszlop,lapátok,talán még maga a generátor bírná - de akkorra elavulttá válik. a napcellákra 30 év van addigra bemattul 25-50% teljesítmény csökkenés után kuka vagyis összezúzva elföldelés. aztán van még öngyulladás mindkettőnél: túlpörgő turbina vagy zárlatos cella a konvektorban. olvastam a németeknél hőszivattyús rendszerrel felszerelt új családi házra adnak csak ki engedélyt és a cikk főszereplője telkén nem találtak olyan pontot ahol a vízben lévő földhőt ki lehetne nyerni. bayreuthban a nagybátyám 2002-ig élt és a negyedik emeletre lépcsőn vitte fel a fát a vaskályhába az elektromos fűtés mellé,mert a tulaj nem költött a házra sokat. volt pár gázrobbanás abban az időben a városban. a tulaj saját maga barkácsolt vezetékes gázt az órától az egész házba. szakképesítés,tervrajz nélkül - kókány bt.
https://covidproject.substack.com/p/blackout-on-the-iberian-peninsula
"Eddig a hatóságok egy hirtelen műszaki hibát jelöltek meg a legvalószínűbb okként, bár egyetlen hipotézist sem zártak ki. A legfrissebb dokumentumok azonban azt mutatják, hogy Brüsszel már hetekkel ezelőtt egyoldalú riasztást adott ki, amelyben felszólította az európai polgárokat, hogy készítsenek elő egy „ 72 órás vészkészletet ”, amely hasznos lehet mind egy széles körű áramkimaradás, mind háborús forgatókönyv esetén.
Ursula von der Leyen , az Európai Bizottság elnöke tavaly márciusban egy szokatlan ajánlást tett közzé: „ minden európai állampolgárnak rendelkeznie kell egy alapvető túlélőkészlettel energiavészhelyzet vagy akár fegyveres konfliktus esetére ”. Ezt az üzenetet, amelyet további nyilvános magyarázat nélkül tettek közzé, sokan megelőző intézkedésként értelmezték az ukrajnai háború eszkalálódásából eredő lehetséges következményekkel szemben, beleértve az orosz kibertámadásokat vagy a kritikus infrastruktúra elleni hibrid akciókat.
Ezt a részletet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha Brüsszel hónapokkal előre javasolta ezt, vajon egy ilyen kaliberű eseményre számított? És ha igen, miért nem aktiváltak egy fejlettebb védelmi protokollt a félsziget elektromos hálózatán? Miért nem adtak ki külön riasztást a rendszer sebezhetőségeiről? Tudott Brüsszel valamiről, amit a madridi és a lisszaboni kormány nem akart elárulni? Európa egy olyan eseményre számított, amelyet – akár belülről, akár kívülről – terveztek?..."