Miért a BlackRock az európai szárazság legnagyobb nyertese?
A globális aszály láthatatlan részvényesei
Ha máshol lehet esőt “csinálni”, Európában miért nem? Ha máshol lehet hosszan tartó szárazságot előidézni, mint például Iránban, vajon Európában ez lehetetlen? Miért nagyobb üzlet a szárazság?
Thierry Baudet A Covid rulett – A Nagy Újraindítás és a globalista hatalomátvétel című könyve az életünk mesterséges átalakításának a mintázatát vázolja fel, nevezetesen azt, hogy 2019 előtt évről-évre miként építették ki magát a Covid-terrorizmust, és az milyen további terveknek teremtette meg az alapjait. Ez a zseniális kötet ma már történelemkönyv is lehetne, de sokkal inkább a jelenünk forgatókönyve, hiszen lehetetlen nem észrevenni, hogy a klímaválságnak nevezett átverés mintázata hasonló, mint az úgynevezett nagy világjárvány konstrukciója.
Mindkét esetben ugyanaz a kérdés:
Igen, meleg van, de vajon mi okozza?
Igen, megbetegedések voltak, de vajon mivel magyarázhatók?
A tömegmanipuláció fekete mágusainak kész válaszai voltak és vannak mindkét folyamatra. És ami rosszabb, cselekvési tervük is van mindenre. A Covid-terrorizmus az oltásipari feketemágusain keresztül az oltást erőltette rá az emberiségre, annak a szörnyű következményeivel egyetemben. És miközben sok tíz- és százmillió ember szenved a szörnyű mellékhatásoktól, a halálipar vámszedői, a BlackRock részvényesei százmilliárdokban számolják az eddigi profitot és azt, amit még hozni fog a konyhára az emberek szenvedése.
A vírusmanipulációtól az időjárás manipulációig
A Covid egy vírusmanipuláció eredménye volt. Erre felesleges is bővebben kitérni, mert még a hatalmi fősodratú média is tényként kezeli.
De vajon mi van, ha a klímaválság mögött is egy manipuláció áll? Mert ahogy a vírusokat lehet manipulálni, ugyanúgy lehet az időjárást is. Mesterségesen elő lehet idézni hosszan tartó szárazságokat, de esős időszakot is. Korábban egy cikksorozatot kezdtem el, és fel fogom tárni ennek a mélyebb összefüggéseit. Mindenesetre az, hogy az USA fegyverként már többször is használta az időjárás módosítást, megkérdőjelezhetetlen. Az, hogy a világ számos országa jelenleg is mesterséges módszerekkel “csinál” esőt, megkérdőjelezhetetlen. Bárki rákereshet, mondjuk Kínára, ahol ez a napi rendszeresség körébe tartozik.
Ha máshol lehet esőt “csinálni”, Európában miért nem? Ha máshol lehet akár évekig tartó szárazságot előidézni, mint például Iránban, vajon Európában ez lehetetlen?
A BlackRock árnyéka
Vagy lehet, hogy valakiknek a szárazság nagyobb üzlet? Esetleg piacszerzési lehetőség? És valakik a félelemkeltéssel és a felelősség áthárításával az emberiségre valami teljesen másról terelik el a figyelmet?
Eretnek gondolatok a mai gondolkodásra képtelen világban, de mi az 1%, tegyük csak fel a kérdéseinket, ne elégedjünk meg az Ürge-Vorsatz Diana és a Stumpf-Biró Balázs-féle klímaboszorkányok buta manipulációival.
Mert miközben Európa mezőgazdasága az elmúlt évek legsúlyosabb aszályhullámaival küzd, a spanyol, magyar, francia és olasz gazdák pedig kétségbeesetten számolják a kiszáradt kukoricaföldek miatti veszteségeket, a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock csendben történelmi profitot könyvelhet el. Bár a New York-i központú, több mint 13 ezer milliárd dollárt felügyelő óriás közvetlenül egyetlen négyzetméter termőföldet sem birtokol Európában vagy Ukrajnában, egy olyan zseniális pénzügyi és geopolitikai háló közepén ül, amely a kontinens klímakatasztrófáját közvetlenül profitra váltja.
A képlet egyszerű: minél jobban szárad ki a dél- és nyugat-európai termés, annál inkább felértékelődik Ukrajna mezőgazdasági potenciálja – és az a pénzügyi architektúra, amelyet a BlackRock épít a háttérben.
Amikor bejön a kukorica-rulett
Az információ nagy úr, főleg, ha előre lehet tudni valamit. A szaudi érdekeltségű Continental Farmers Group (CFG) ukrajnai agrárholding mamutvállalat is a nyalókának a jó végét nyerte el a tavaszi kukorica-ruletten. Sok más vállalathoz hasonlóan meglepő módosítást hajtott végre a tavaszi vetésszerkezetben, 30-40 százalékkal növelték a kukorica területeket.
Erről még az egyik magyar agrároldal is beszámolt:
“Az ukrán agrárholdingok 2026-ban radikálisan átírják a vetésszerkezetet: van olyan óriásvállalat, amely 40%-kal növeli a kukorica területét, ami komoly piaci hullámokat vethet a régióban.”
A kedves olvasók biztosan meglepődnek, ha elmondom, a Continental Farmers Group is az EU egyik legnagyobb kukorica beszállítója. Így a termésnövelés óriási profitot fog jelenteni a vállalatnak.
Ide tartozik, hogy ezzel párhuzamosan az Ukrajnával szomszédos Lengyelország is növelte a kukorica termőterületeket. Csakhogy Lengyelország a nyalóka rossz oldalára került, az aszály a termőterületek 65 százalékát érinti, ami az ágazatban súlyos problémát okoz. Mivel Lengyelország az EU egyik legnagyobb baromfi- és sertéshústermelője, a kukorica nemcsak exportcikk, hanem a helyi állatállomány első számú takarmánybázisa. A takarmánykukorica kiesése miatt a lengyel gazdák már most komoly takarmányhiányra és emelkedő önköltségi árakra figyelmeztetnek. Összességében a lengyel kukoricaföldeket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb szárazsága sújtja, ami megingatja az ország élelmiszer-önellátását, és növeli a függőségét a szomszédos, jobb terméskilátásokkal bíró importpiacoktól (például Ukrajnától).
A nyugati vetélytársak bukása és az ukrán gabona felértékelődése
Az európai szárazság drasztikus kínálati hiányt idézett elő a kontinens belső piacain. Franciaországban és a mediterrán térségben a kukoricatermés helyenként 30-40%-kal esett vissza, ami az egekbe lökte a takarmány- és élelmiszerárakat. Ezt a piaci űrt az Európai Unió csak masszív importból képes fedezni, a legfőbb beszerzési forrás pedig a háborús sokkból lassan magára találó Ukrajna.
Ukrajnában a logisztikai kihívások ellenére idén - minő véletlen - kifejezetten kedvező a kukoricatermés, az ország exportkapacitása pedig eléri a 27 millió tonnát. Itt lép be a képbe a BlackRock, amely közvetett tulajdonos az ukrán agrárszektorban. Sőt máshol is ott vannak a csápjai: a vagyonkezelő nemrégiben kötött megállapodást az ukrán kormánnyal az Ukrajna Fejlesztési Alap (UDF) létrehozásáról. Ennek az alapnak a deklarált célja a magántőke becsatornázása az ország újjáépítésébe - kiemelten a mezőgazdasági infrastruktúrába, a háborúban megsérült öntözőrendszerek modernizálásába és a vasúti logisztikába.
A BlackRock által koordinált tőke így pontosan azokat a szűk keresztmetszeteket szünteti meg, amelyek eddig gátolták az ukrán gabona Európába áramlását.
Vagyis: minél nagyobb a szárazság az EU-ban, annál nagyobb a kereslet az ukrán árura, és annál jövedelmezőbbek a BlackRock által kezelt infrastrukturális beruházások.
Profittá konvertált aszály: a vetőmag- és vegyszerbirodalom
A BlackRock nyereségének harmadik pillére még közvetlenebb. A vagyonkezelő a világ legnagyobb intézményi részvényese azoknak a globális agrár- és biotechnológiai óriásvállalatoknak, amelyek a vetőmag- és növényvegyszer-piacot uralják. Olyan cégekről van szó, mint a Bayer (Monsanto) vagy a Corteva (Dupont/Pioneer).
Amikor az európai és az ukrán gazdáknak egyaránt a növekvő szárazsággal és az új típusú kártevőkkel kell szembenézniük, a megoldást kizárólag a drágább, genetikailag módosított vagy prémium hibrid, szárazságtűrő vetőmagok, valamint a specifikus növényvegyszerek jelentik. Az aszály felerősíti a függőséget ezektől a technológiáktól. Mivel Ukrajna a jövőben kénytelen lesz teljesen megújítani a technológiai bázisát, a BlackRock által birtokolt agrárcégek megkerülhetetlen beszállítókká válnak. Az európai gazdák vesztesége így közvetlenül ezen vállalatok - és végső soron a BlackRock - osztalékaként csapódik le.
A hitelezői pozíció: az adósság mint tőkeáttétel
Végezetül nem szabad elfelejteni, hogy a BlackRock az ukrán államadósság egyik legnagyobb magánhitelezője. Ukrajna fizetőképessége és gazdasági túlélése a háború alatt és után szinte kizárólag az agrár-exportbevételeken múlik.
Az európai szárazság miatt megugró világpiaci gabonaárak és a garantált uniós felvevőpiac biztosítják, hogy az ukrán agrárágazat dollármilliárdokat termeljen. Ez a bevétel a garancia arra, hogy az ukrán állam képes legyen teljesíteni - vagy strukturáltan átütemezni - a nemzetközi alapok felé fennálló pénzügyi kötelezettségeit.
Még nagyobb üzlet: a génmódosított kukorica
Természetesen ez az üzlet is túlmutat Ukrajnán. Ahogy a bennfentes körök jó előre készültek a Covid vakcinákra, ugyanúgy az “emberiség megmentésén” dolgozó BlackRock-féle Monsanto is előre megérzett valamit. Biztosan nem jönnének rá, hogy mit, így elmondom: nem is olyan régen a vállalat kifejlesztett egy kifejezetten szárazságtűrő, génmódosított kukoricafajtát: MON 87460 (kereskedelmi nevén: DroughtGard) Ez a világ első olyan biotechnológiai úton előállított kukoricája, amelybe a talajban élő Bacillus subtilis baktérium hidegsokk-fehérje B (cspB) génjét ültették be. A gén segít a növénynek fenntartani a sejtfunkciókat és a növekedést mérsékelt vízhiány (szárazság) idején is, csökkentve a termésveszteséget. Ezt a fajtát az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában engedélyezték és termesztik, de Európában még nem kapott termesztési engedélyt. Lehetne-e jobb apropó egy ilyen engedélyezésre, mint a mostani szárazság? Ezzel még nagyobb profitot generálva az USA részvényesei felé? Arról a GMO technológiáról van szó, amelyről a világhírű Pusztai Árpád biokémikus bebizonyította, hogy veszélyes az egészségre.
Láthatáron a nagy műhús üzlet
És majdnem kifelejtettem kedvenc virusmágusomat, Bill Gatest. Ugyanis ha szárazság van, kiégnek a legelők, nincs, vagy drága a takarmány, ennek dominószerű negatív hatása van a hagyományos állattenyésztésre, amely szép lassan visszaszorul, hogy átadja helyét a Bill Gates-féle műhúsiparnak. Bill Gates az egyik legkorábbi, legbefolyásosabb és legnyíltabb magánbefektető az alternatív fehérje- és műhús-szektorban. Míg a BlackRock inkább passzív piaci indexeken keresztül tulajdonos, Gates a “klímaváltozás elleni küzdelem” jegyében, közvetlenül magánemberként és a Breakthrough Energy Ventures nevű kockázatitőke-alapján keresztül finanszírozza a különböző projekteket. Gates szerint minden gazdag országnak 100%-ban át kellene állnia a szintetikus marhahús fogyasztására a globális metánkibocsátás csökkentése érdekében. A cégei természetesen örömmel beszállnának ebbe az üzletbe.
És hát persze, ha visszaszorítják az állattenyésztést, a helyét azonnal elfoglalja a GMO-szójabiznisz, a szintetikus élelmiszeripar, vagyis mindaz, ami újabb ügyfeleket szállít a betegségipar számára.
Nincs kockázat, van haszon
A lényeg: a BlackRock és Bill Gates pozíciója a modern kapitalizmus legtökéletesebb kockázatmentesített projektje. Nem kell földet vásárolniuk, nem kell traktorokat üzemeltetniük, és nem kell az időjárás miatt aggódniuk. Miközben a dél-európai termőföldek elsivatagosodnak, a BlackRock az ukrán újjáépítési alapok tanácsadójaként, a globális vetőmagcégek tulajdonosaként és az állami hitelek kezelőjeként egyszerre profitál a kínálati hiányból, a technológiai kényszerből és a logisztikai fejlesztésekből. És mindeközben betörhet a génmódosított kukoricapiacra is. Az európai aszálynak sok vesztese van - de a BlackRock és Bill Gates bizonyosan a legnagyobb nyertese.
Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint egy kicsit megsüttetni az európaiakat. Kinéznék Önök ezt egy olyan USA nevű terrorállamból, amely születésétől fogva az erőszakra, a terrorra, a népírtásra és a háborúkra építette önnön nagyszerűségének alapjait? Ha bizonytalanok, kérem olvassák el Daniele Ganser: USA – A gátlástalan birodalom című alapművét. Egy kicsit közelebb kerülnek a sorsunkat meghatározó folyamatok megértéséhez.
Ha értékesnek találta ezt az írást…
Ha úgy érzi, hogy a cikkeim segítenek tisztábban látni a világ eseményeit, és szeretné, hogy továbbra is rendszeresen készüljenek hasonló elemzések, kérem, fontolja meg a havi előfizetést.
Egy szerény pénzbeni támogatás nem egyszerűen egy szolgáltatás megvásárlása. Azt jelenti, hogy Ön fontosnak tartja ezt a munkát, és hozzájárul ahhoz, hogy időt és energiát fordíthassak olyan témák feldolgozására, amelyekről máshol a cenzúra miatt egyáltalán nem lehet olvasni.
Ha pedig úgy gondolja, hogy egy-egy írás mások számára is hasznos lehet, annak is örülök, ha továbbküldi ismerőseinek. Ehhez az kell, hogy az emailben megkapott üzenetnél kattintson arra, hogy “Továbbítás”, és a Címzett mezőbe írja bele azoknak az e-mail címeit, akikről azt gondolja, az adott információ érdekelheti, érintheti.
Köszönöm, hogy követi a munkámat.
Könyvcsomag-ajánló: Globalista manipuláció haladóknak
Mi történik akkor, amikor már nemcsak a híreket manipulálják, hanem magát az emberi gondolkodást, a történelmet, a tudományt és az igazság fogalmát is? Az Globalista manipuláció haladó könyvcsomag hét olyan meghatározó kötetet egyesít, amelyek együtt feltárják a modern propaganda teljes rendszerét a tömeglélektantól és médiamanipulációtól kezdve a történelmi átveréseken és titkosszolgálati hálózatokon át egészen a technokrata totalitarizmusig.
Hogyan hoz létre a HAARP szélsőséges hőhullámokat és hőkupolát?
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a HAARP-rendszer (High Frequency Active Auroral Research Program) [egy amerikai légkörkutató program, amely a Föld felső légkörét, azon belül is az ionoszférát tanulmányozza nagy teljesítményű rádióhullámok segítségével
A Rockefellerek elnöke: "Aki az időjárást irányítja, az a világot fogja irányítani." (+videó)
Nemrég, amikor arról írtam, hogy Iránban miként idézett elő szárazságot az USA és Izrael, az időjárás manipulálását bevetve fegyverként, több fórumon is összeesküvés elméletek terjesztésével vádoltak meg. Írásom apropója az volt, hogy amikor Irán megsemmisítette az amerikai radarokat és lokátorokat az Öböl-menti országokban, az időjárási viszonyok a régióban egyik napról a másikra megváltoztak. A térségben hetente heves esőzések alakultak ki, a hőmérséklet 5°C-kal csökkent, és véget ért az iráni aszály. Az írásomban arra is kitértem, hogy az időjárás módosítás a második világháború óta gyakorlat a nagyhatalmak kezében.
Éghajlatmódosítás: hogyan csinált szárazságot Iránban az USA?
Vajon Magyarországon nem lenne több csapadék, ha Irán kiiktatná a területünkön lévő amerikai érdekeltségű radarokat és lokátorokat?
Miért akarja Iránt eltűntetni a Föld színéről a Titkos Elit? (videóval)
Egy nagy terv utolsó fejezetének végső epizódjait játsszák le a térségben Irán elpusztításával. De vajon milyen történelmi előzmények vezettek a mai eseményekhez?
Közösségi média felületeim a Substack-en túl:
YouTube: https://youtube.com/@szakacsarpadcom
Instagram: https://instagram.com/szakacsarpadcom
TikTok: https://tiktok.com/@szakacsarpadcom
Telegram: https://t.me/szakacsarpadcom
Twitter / X: https://x.com/szakacsarpadcom
Tehát idestova húsz éve - a 2007-es "Zeitgeist" című dokumentum film óta - sokan elmondják, hogy baj van. Angol nyelvterületről rengetegen, de van bőven magyar forrás is ahol megtudható, hogy a dolgok nincsenek rendben ezen a sárgolyón.
És akkor mi van?
Ha csak a nyilvánvaló, látható bajjal foglalkozunk nap mint nap, a helyzet javulni fog?
Honnan ered a baj?
Mi a gyökere?
Van rá megoldás? Vagy az örökös felemlegetése a bajnak valamilyen módon megszünteti a bajt?
Ki a felelős, hogy baj van? Talán én/te?... Nem, ez eszedbe se jusson. Én/te egy erkölcsös állampolgár vagyunk! (Azt, hogy embernek gyenge, ne firtassuk.)
Szeretjük az államot és annak mindig éppen kisebbségben lévő vezérjelöltjét aki képes volna a helyzeten javítani de egyelőre tehetetlen a következő választásokig.
De legfőképp szeretjük a pénzt, azt a számozott (értéktelen) papírfecnit amivel ki tudjuk elégíteni szükségleteinket, igényeinket... Mi?... Azt most ne forszírozzuk, hogy ez a számozott papírfecni semmit nem mér az egymást közötti elszámolásban azon kívül, hogy mennyire vagyok jó ebben az "Etatizmus" nevű játékban (hosszabb nevén: lássuk gyerekek, ki bírja jobban meglopni a másikat estig).
Talán - csak kérdem (halkan, alázattal), ha felhagynánk avval, hogy örökké magunk fölé emeljük egyik embertársunkat, majd felcímkézzük és attól kezdve ő mondja meg majd, hogy mi a frankó, meg az egymás közti elszámoláshoz ezeknek a karvalyorrú semmirekellőknek a számozott papírfecnijüket használjuk, nem-e javulna a helyzetünk egy cseppet?
Azt hiszem eljött az ideje, hogy a megoldásokra fókuszáljunk és ne a -nyilvánvaló - bajon rágódjunk, mert az nem hoz egy szebb (erkölcsösebb) világot.