Az előző kormány rezsicsökkentésnek csúfolt garázdálkodása eredményeképpen tavaly, a régi huzatos omladozó bérlakás fűtési számlája az éves leolvasás után meghaladta a nyugdíjamat. Ezt akartam befizetni a postán, ahol elkezdődött a kálvária. Nem hogy igazolvány kellett, de egy postai nyomtatványt állítottak ki saját kódszámmal, hogy ha a jövőben ilyen hatalmas összeget akarnék befizetni, ezt kell bemutatni. Ezzel tartottam fel a sort egy gázszámla befizetése során. Hasonlóan a társam saját, euróban kapott nyugdíját ha beváltjuk a change ablaknál, személyi, lakcím kártya, aláírások szükségesek. Ugyanezeket szoktam kérdezni, Lölőtől és Matolcsytól is el szokták kérni?
01 "... addig a becsületes állampolgárnak a saját pénze feletti rendelkezési joga is megszűnik,..."
Állampolgárnak, mint olyan - mindegy, hogy becsületes vagy gazember - "saját pénze" nincs. Pont.
A "pénz" azé, aki kibocsájtotta. Kamatot és használati díjat szed utána - egész egyszerűen, mivel az ő Tulajdona.
És akinek Tulajdona van, annak van pénzkibocsájtási joga (és kötelezettsége), akinek meg nincs Tulajdona, annak nincs pénzkibocsájtási joga. Az ilyen "állampolgár" kölcsönkér. Kamatra. Vagy ha "szemfüles" és nem akar kamatot fizetni akkor valamilyen módon megszerzi egy kölcsönkérő balektől. Persze így is csak a kamatfizetést ússza meg, a használati díjat (áfát) ki fogja perkálni minden egyes elköltött krajcár után. ....
02 ... De, hogy pontosabb legyek bemásolok egy írást, ami valószínű, hogy a 2008/2009 évekből a "Zeitgeist" dokumentumfilm apropóján került papírra:
"Hogyan keletkezik a pénz?
Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot.
Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világ kereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdő oldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét,a résztartalékra épülő banki rendszerben. Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát különböző banki terminológiákon keresztül.
Ennek fordítása a következő:
Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-t és kér mondjuk 10 milliárd dollárt.
A FED válaszol: Persze veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek.
Válaszul a FED nyomtat egy csomó papírt, s ezeket „Federal Reserve Note”-nak nevezi el, és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházza fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. (Ami szintén csak papír). Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a „10 milliárd dollárt” és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak, 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához.
Íme, a 10 milliárd dollár létrejött!
Természetesen a példa általánosít. Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban, papír felhasználása nélkül. Valójában a dollárnak csak alig 3%-a létezik papír formájában, a többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.
Másképpen fogalmazva: A pénz adósságot fogalmaz meg.
Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént, a 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.
A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz, mint minden más betét is. Mint ahogy a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják a „Modern Money Mechanics” alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.” Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a.”
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, azaz egy milliárd dollár tartalékként a banknál marad, míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van.
Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.)
Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe, a kölcsönző pedig a fizetési ígérvényt kapja meg.
Más szavakkal: 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből pusztán, azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.
Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz - 10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre mint új pénz,további kölcsönökre. Természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető 7,2 milliárdot hozva létre. Majd 6,5 milliárd;5,9 milliárd; 5,3 milliárd…és így tovább.
A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elvileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: minden betét a banki rendszerben 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most, hogy már értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?
A válasz: a meglevő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.
A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől, és ahogy a kereslet-kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó!"...
Köszönet ezért a részletes pénzügyi ismertetőért. Számomra felfoghatatlan ez az egész, Chaterina Austin Fitt volt amerikai szociális miniszter több videón magyarázta el ugyanezt, a FED abszurditását és a föld lakosságának pénzügyi megnyomorítását. Teljesen hülye vagyok ehhez a témához, de az átvágást, a megrövidítésünk valóságát egy életen át érzékelem. Ez a működés abszolút sátáni módszer!
Még a cucilizmusban némi kis kamatot adott az egyszem OTP a lakossági megtakarításokra. Aztán a 90-es években a Csányi uralom elején pofára estem. Volt az OTP-nél 900 ezer Ft kemény megtakarításom. Nem nyúltam hozzá jó ideig, míg a bank fióknál egy alkalommal ki nem derült, hogy a pénz rég nem annyi, csak úgy magától fogy! A rendszerhasználati díjakat oly mértékben vonták a 0 kamat mellett, miközben használták a pénzemet, hogy alaposan megcsappant az összeg. Ekkor kivettem ami maradt, mély felháborodásom kifejezése mellett. Az ügyintézőnő megértette, azt mondta inkább nem mond semmit.
03 ..."Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz. Nem azt mondják: leértékelés, vagy értékromlás, vagy hogy: "Csapd be az embereket!"; hanem hogy csökkentsük a kamatlábakat! Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét. Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, habár „tőkénk” az van. Hogyan várhatja bárki is, hogy megoldjuk az infláció problémáját? Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat még több inflációval. A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt.
Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárlóerejére és a pénzkibocsátás ütemére egyértelművé teszi a helyzetet, az összefüggés nyilvánvaló. 1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés, mióta a FED létezik. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik - az abszurditás valójában nem elég erős kifejezés a pénzügyi rendszer működésére. A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz.
Az USA pénzkibocsátása 1950 és 2006 között hasonló mértékben növekedett, mint a nemzeti adóssága. A trendek lényegében ugyanazok, ahol pénz van, ott adósság is van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár, vagy forint a zsebedben valakinek a tartozása. Az egyetlen módja annak, hogy pénz jöjjön létre, az adósság.
Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban. „Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem” - ezt Marriner Eccies mondta 1941. szeptember 30-án.
Az amerikai történelem során az utolsó eset amikor nemzeti adósság ki volt fizetve 1835-ben volt, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot. Valójában Jackson elnök teljes politikai programja, a központi bank bezárására épült.
Egyszer kijelentette: „Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja, előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása, vagy egy másik alapítása jelent.” Sajnos az üzenet hamar elhalt.
A nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban, a FED-et. S amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált. Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján, ezek a kölcsönök a banki tartalékokon, s a tartalékok betéteken alapulnak.
Ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben, minden betét, a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre, leértékelve a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik a szemük elől az eredeti adósságot.
Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.
Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.
A kamat.
Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy bankból, azt mindig egy magas kamattal kell visszafizetnie. Más szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell, legyen fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik; valamint ha az úgynevezett „tőke” csak a pénzügyi ellátórendszerben keletkezhet, akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL! Nem létezik!
Ennek a következményei megdöbbentőek. A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz - ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák.
A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik. Éppen ez a lényeg.
A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogod, elveszik a tulajdonod. Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pénz amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen.
Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el a pénzért cserébe. A kölcsön nem befolyásolja a bank tartalékalapját, a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes betéti állományhoz. Más szavakkal: a pénz nem a bank meglévő vagyonából származik. A bank egyszerűen feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felelősségét papíron.
Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól akár jelzáloggal, akár hitelkártyával, a pénz, amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is, ami érvényteleníti a szerződést. A bank sosem rendelkezett a pénzzel, mint tulajdonnal. Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és sok helyütt a kormányra való nyomásgyakorlás útján elérték, hogy legyen törvényes „kiskapu”. Így aztán a folyamatos áramlása a javaknak és az állandó adósság játéka csak folytatódik. Ez elvezet a végső kérdéshez:
Miért?
A résztartalékra épülő banki szabályok a jegybankok által vezérelve a modern rabszolgaság rendszere. A pénz adósságból keletkezik. Mit csinálnak az emberek ha adósságban vannak? Elmennek dolgozni, hogy kifizessék. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehet a társadalom adósságmentes? Sehogy, és éppen ez a lényeg.
A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni, az állandó adósság és infláció az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre, folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot, melyben milliók tapossák a mókuskereket. Egy birodalmat tartva fenn, melyben csak a csúcson lévő elit profitál igazán. A nap végén felteheted a kérdést: kinek dolgozol valójában? A bankoknak. A pénz bankokban születik és végül oda is áramlik. Ők az igazi mesterek az általuk támogatott vállalatokkal és kormányokkal együtt. A fizikai rabszolgaságban az embereket etetni, itatni kell és fedelet adni a fejük fölé. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat etetik és itatják. Ez az egyik legszellemesebb csalás, amit társadalmi manipulációra kitaláltak. Ez a rendszer lényegében egy láthatatlan háború a lakosság ellen.
Az adósság egy fegyver, mellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgaságban, és a kamat az elsődleges muníció. Amíg a többség hanyagul elsétál a tények mellett, a bankok a cégekkel és kormányokkal karöltve folyamatosan tökéletesítik a gazdasági háború fegyvereit. Új bázisokat hozva létre, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF)."...
04 ... És most vessünk egy pillantást a pénz működésére akkor, amikor az embernek van Tulajdona (nem személyes tulajdona vagy valami "köztulajdon" feletti ellenőrzési joga, hanem Tulajdona):
A pénz nem más, mint egy adósság feljegyzése, egy félig lebonyolított csere emlékeztetője.
- Kenyeret sütök.
- Kéne neked egy kiló kenyér. Cserébe egy liter tejet ajánlasz.
- Jó ajánlat egy kiló kenyérért, de sajnos laktózérzékeny vagyok.
De ismerlek, megbízom benned, hiszek neked, így hát odaadom a kenyeret, azaz hitelt adok neked. Te cserébe adsz egy elismervényt (adóslevelet) aminek alapján adós vagy egy liter tejjel bárkinek aki felmutatja az adóslevelet.
- Vacsorára meginnák egy pohár bort a frissen sült kenyerem mellé. Átmegyek közös szomszédunkhoz a borász Pistához és egy kiló kenyeret ajánlok egy kupa borért. Sajnos Pista glutén érzékeny (hogy ebben a történetben mindenki milyen érzékeny), így a kenyerem nem kell neki. De elfogadja az elismervényt, azaz a Te adósleveledet a liter tejről.
- Én hazamegyek a borommal (most már az enyém), Pista meg bekopog hozzád, hogy:
-...né itt az áll, hogy jössz nekem egy liter tejjel.
- Te meg szépen odaadod a tejet Pistának. Pista odaadja az adóslevelet neked, Te pedig azonnal és haladéktalanul MEGSEMMISÍTED azt. Ennyi. Semmi ördögtől való.
Így lesz a pénz a semmiből és mikor elvégezte feladatát, válik semmivé anélkül, hogy egy harmadik fél tulajdonát képező illuzórikus értékkel felruházott értéktelen számozott papírfecni lenne a tromf az egész történetben. Sehol egy gramm kamat, profit vagy adó. Érték cserélődik értékre. És ennek így kéne működnie.
Tehát foglaljuk össze:
A Tulajdon a Király.
Akinek van Tulajdona van pénzkibocsájtási joga. (Paradox módon, minél több pénzt bocsájt ki annál kevesebb Tulajdona lesz.)
Akinek van Tulajdona annál a Törvény.
Akinek nincs Tulajdona az ..."állampolgár".
Az "állampolgárnak" részesedése van a "közjóból". (Mindnyájan ismerjük a játékot: etatizmusnak hívják. Avagy hosszabb nevén: "Lássuk gyerekek ki bírja jobban meglopni a másikat estig.")
Fel kéne végre ébredni és valahogy új (erkölcsi) alapokra helyezni ezt az egymás közti elszámolást, mert amíg ezt nem cselekedjük meg ne reménykedjünk, hogy a helyzet javulni fog. Ha az alap egy hazugság (ami lényegében egy lopás), amit ráépítünk nem lehet más, mint hazugság.
Történik valahol valamilyen bűncselekmény. Az elkövető XY -politikai nagykutya, vagy... egyéb etnikumú faj. Nos, a tendencia az, hogy az elkövetőket, a bűnözőket felmentik, ráeresztik a törvénytisztelő társadalomra, de ott van a "bizonyító erejű" Goj ujjlenyomata, amit bárhol, bármikor fel tudnak használni, hogy ezzel kimentsék a valódi bűnelkövetőket. Itt már minden aljasság bárkivel, bárhol megtörténhet. Most már nemcsak a pénzzel tartják sakkban az embereket, hanem az ujjlenyomataikkal is. És ott van még a digitális megfigyelő rendszer is. Szóval, egy totális diktatúra, totális börtönében leledzünk, már nem 4 fal között vagyunk, hanem 6 fal között, a lábunk alatt, és a fejünk fölött is fal van, és a falakat szépen lassan szűkítik, nyomják össze körülöttünk, amíg kapunk levegőt.
Személyes, évente visszatérő élményem, ahogy a 27 éves, 170 ezer Forintért vásárolt félroncs Suzuki Swift autónkra (ami anyósom tulajdonában van, mert ő vidéki, és így elvileg olcsóbb rá a biztosítás) megkötött kötelező biztosítás kapcsán az ostobábbnál ostobább callcenteres mamelukok (kiemelten: K&H) szinte már a telefont is úgy veszik fel, hogy a GDPR (személyiségi jogok) okán _semmiféle_ felvilágosítással nem szolgálhatnak. Képtelenség nekik elmagyarázni, hogy teljesen személytelen, általános kérdésem van az ügyintézés menete kapcsán. Megoldás: hívjam oda a telefonhoz anyósomat, kérdeznek tőle 2-3 adatot (nyilván tudom az összeset, tehát bármilyen női hang is elég lenne), és majd ők eldöntik, hogy a szerződővel beszélnek-e? Alapvetően kultúrember vagyok, de hősiesen bevallom, hogy ilyen esetben azért el szokott szakadni a cérna. Persze aztán szemrebbenés nélkül hívogat a másik mameluk, akinek el kell adnia a csodálatos pénzügyi termékeiket...
Ez pontosan így van. A közelmúltban 2,7 M Ft-ot kellett egy adás-vétel kapcsán a Qvik rendszerén keresztül elutalnom (magánszemélyek között ez díjmentes utalást tesz lehetővé, ha valaki nem tudná), és hiába volt beállítva a netbankban, hogy az utalási limit 3M, szó nélkül blokkolták az utalásomat. Nem jött felugró ablak, hogy miért, nem írták ki, hogy hívjam fel a bankot, egyszerűen csak nem ment át. Nagy nehezen elértem a telebankárt és ott közölték, hogy az én érdekemben!!!! blokkolva vannak az ilyen "nagy tételű" utalások, majd kérdezősködni kezdtek, hogy miért akarok utalni. A végén picit erélyesebben közöltem az ügyintézővel, hogy 1. semmi közük hozzá, törvényesen kerestem a pénzt, amit elutalok, 2. be van állítva az utalási limit, amit még SMS-ben is jóváhagytam, szóval ne szórakozzanak velem, mert bankot váltok. Persze tudom, mindenhol így kezeltek volna, szóval nem sokra mennék ezzel. (Ráadásul ez az ügyvédi szerződéskötéskor történt, az összes résztvevő felet fél óráig feltartottam az "engem védő" rendszer miatt.)
Egészen elképesztő világ felé haladunk. Ha tömegesen nem kezdünk el lázadni ez ellen, akkor rövidesen olyan digitális börtönben leszünk, hogy "öröm lesz nézni". Ha eltűnik a KP, akkor megindul a pokol, szóval minden eszközzel tiltakozunk kell a KP eltűnése ellen, és ennek legjobb módja az, hogy ahol csak tudunk, KP-val fizessünk!
Ezeknek a vérünket szívó, fejünkön ugráló döntéshozóknak semmi se szent: a 30 ezüstért cserébe bármit keresztülvisznek, amit csak parancsolnak nekik. Ha az önérdek-vezérelt tömeg egy része felháborodik ezen, akkor megvizsgálják a problémát a szavazatmaximálás szempontjából, és esetleg tompítanak rajta: de sokkal valószínűbb végkifejlet, hogy ha érintett vagy, oldd meg, ahogy tudod. Napestig lehetne sorolni a példákat: nem véletlenül mondta Géczy Gábor, hogy mi a 9 millió profi túlélő országa vagyunk.
Igen ez még számlanyitásnál is előfordult épp a múlt hónapban. Közeli ismerősöm csak egy deviza számlanyitást szeretett volna utazás miatt, majd abban találta magát, hogy record készült róla, hogy gyanús, tiltott országok is szóba jöhetnek a számlahasználatnál,holott csak az online számlanyitás folyamata úgy rossz, ahogy van. Képzetlen ügyintéző tett fel személyiségi jogokat sértő kérdéseket arrogáns stílusban, majd egyszer csak megszakadt a számlanyitás, még korrekt elutasítást se kapott. A játék lényege, hogy személyes adatokkal való visszaélés miatt az egyén úgysem tesz bejelentést, hanem elengedi. Közben meg lehet, hogy számára a jövőben hátrányos record készül róla. A GVH-nak és a felügyeleteknek proaktívan kellene monitorozni az ASZF-eket és a valós folyamatokat. Mert az emberek kollektíven nem tudnak/ akarnak/mernek fellépni.
Az előző kormány rezsicsökkentésnek csúfolt garázdálkodása eredményeképpen tavaly, a régi huzatos omladozó bérlakás fűtési számlája az éves leolvasás után meghaladta a nyugdíjamat. Ezt akartam befizetni a postán, ahol elkezdődött a kálvária. Nem hogy igazolvány kellett, de egy postai nyomtatványt állítottak ki saját kódszámmal, hogy ha a jövőben ilyen hatalmas összeget akarnék befizetni, ezt kell bemutatni. Ezzel tartottam fel a sort egy gázszámla befizetése során. Hasonlóan a társam saját, euróban kapott nyugdíját ha beváltjuk a change ablaknál, személyi, lakcím kártya, aláírások szükségesek. Ugyanezeket szoktam kérdezni, Lölőtől és Matolcsytól is el szokták kérni?
01 "... addig a becsületes állampolgárnak a saját pénze feletti rendelkezési joga is megszűnik,..."
Állampolgárnak, mint olyan - mindegy, hogy becsületes vagy gazember - "saját pénze" nincs. Pont.
A "pénz" azé, aki kibocsájtotta. Kamatot és használati díjat szed utána - egész egyszerűen, mivel az ő Tulajdona.
És akinek Tulajdona van, annak van pénzkibocsájtási joga (és kötelezettsége), akinek meg nincs Tulajdona, annak nincs pénzkibocsájtási joga. Az ilyen "állampolgár" kölcsönkér. Kamatra. Vagy ha "szemfüles" és nem akar kamatot fizetni akkor valamilyen módon megszerzi egy kölcsönkérő balektől. Persze így is csak a kamatfizetést ússza meg, a használati díjat (áfát) ki fogja perkálni minden egyes elköltött krajcár után. ....
02 ... De, hogy pontosabb legyek bemásolok egy írást, ami valószínű, hogy a 2008/2009 évekből a "Zeitgeist" dokumentumfilm apropóján került papírra:
"Hogyan keletkezik a pénz?
Néhány évvel ezelőtt az USA központi bankja a FED kiadta a „Modern Money Mechanics” című dokumentumot.
Ez a kiadvány részletesen leírja a pénz létrehozásának menetét, amelyet a FED, a világ kereskedelmi bankhálózatával támogat. A kezdő oldalon a dokumentum leírja saját célját. A kiadvány célja, hogy leírja a pénz létrehozásának menetét,a résztartalékra épülő banki rendszerben. Majd folytatja a résztartalékra épülő folyamat magyarázatát különböző banki terminológiákon keresztül.
Ennek fordítása a következő:
Az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-t és kér mondjuk 10 milliárd dollárt.
A FED válaszol: Persze veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek.
Válaszul a FED nyomtat egy csomó papírt, s ezeket „Federal Reserve Note”-nak nevezi el, és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházza fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. (Ami szintén csak papír). Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a „10 milliárd dollárt” és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak, 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához.
Íme, a 10 milliárd dollár létrejött!
Természetesen a példa általánosít. Először is a tranzakció elektronikusan történik a valóságban, papír felhasználása nélkül. Valójában a dollárnak csak alig 3%-a létezik papír formájában, a többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.
Másképpen fogalmazva: A pénz adósságot fogalmaz meg.
Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték adósságot, illetve kötelezettséget jelent még jobban fogjuk látni a példa további részében.
Tehát a csere megtörtént, a 10 milliárd dollár egy bankszámlán van. Itt kezd érdekes lenni a rendszer.
A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő betét azonnal a bank tartalékainak része lesz, mint minden más betét is. Mint ahogy a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják a „Modern Money Mechanics” alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.” Ezután összegszerűen is definiálja: „A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 10%-a.”
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 10%-a, azaz egy milliárd dollár tartalékként a banknál marad, míg a többi 9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van.
Valójában a 9 milliárd dollárkölcsön alap a semmiből jön létre a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A számlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19 milliárd lesz forgalomban.)
Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe, a kölcsönző pedig a fizetési ígérvényt kapja meg.
Más szavakkal: 9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből pusztán, azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.
Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi betétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz - 10% elkülönítve, a 90%-a a 9 milliárdnak 8,1 milliárd jön létre mint új pénz,további kölcsönökre. Természetesen a 8,1 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető 7,2 milliárdot hozva létre. Majd 6,5 milliárd;5,9 milliárd; 5,3 milliárd…és így tovább.
A betétbe helyezéssel létrehozott pénz köre elvileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd dollár hozható létre az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: minden betét a banki rendszerben 9-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Most, hogy már értjük, hogy a pénz hogyan teremtődik a résztartalékra épülő banki rendszerben, egy logikus kérdés merül fel: Mi ad értéket az újonnan létrejött pénznek?
A válasz: a meglevő pénzmennyiség. Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.
A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől, és ahogy a kereslet-kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak. Az infláció valójában egy rejtett adó!"...
Köszönet ezért a részletes pénzügyi ismertetőért. Számomra felfoghatatlan ez az egész, Chaterina Austin Fitt volt amerikai szociális miniszter több videón magyarázta el ugyanezt, a FED abszurditását és a föld lakosságának pénzügyi megnyomorítását. Teljesen hülye vagyok ehhez a témához, de az átvágást, a megrövidítésünk valóságát egy életen át érzékelem. Ez a működés abszolút sátáni módszer!
Még a cucilizmusban némi kis kamatot adott az egyszem OTP a lakossági megtakarításokra. Aztán a 90-es években a Csányi uralom elején pofára estem. Volt az OTP-nél 900 ezer Ft kemény megtakarításom. Nem nyúltam hozzá jó ideig, míg a bank fióknál egy alkalommal ki nem derült, hogy a pénz rég nem annyi, csak úgy magától fogy! A rendszerhasználati díjakat oly mértékben vonták a 0 kamat mellett, miközben használták a pénzemet, hogy alaposan megcsappant az összeg. Ekkor kivettem ami maradt, mély felháborodásom kifejezése mellett. Az ügyintézőnő megértette, azt mondta inkább nem mond semmit.
03 ..."Milyen híreket hallunk? Inflálódik a fizetőeszköz. Nem azt mondják: leértékelés, vagy értékromlás, vagy hogy: "Csapd be az embereket!"; hanem hogy csökkentsük a kamatlábakat! Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét. Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, habár „tőkénk” az van. Hogyan várhatja bárki is, hogy megoldjuk az infláció problémáját? Itt az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat még több inflációval. A résztartalékra épülő banki rendszer alapvetően inflációs. A pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt.
Egy gyors pillantás az amerikai dollár vásárlóerejére és a pénzkibocsátás ütemére egyértelművé teszi a helyzetet, az összefüggés nyilvánvaló. 1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben. Ez 96%-os leértékelés, mióta a FED létezik. Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdaságilag öngólnak látszik - az abszurditás valójában nem elég erős kifejezés a pénzügyi rendszer működésére. A pénzügyi rendszerben a pénz adósság, és az adósság pénz.
Az USA pénzkibocsátása 1950 és 2006 között hasonló mértékben növekedett, mint a nemzeti adóssága. A trendek lényegében ugyanazok, ahol pénz van, ott adósság is van. Ahol több adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva: minden egyes dollár, vagy forint a zsebedben valakinek a tartozása. Az egyetlen módja annak, hogy pénz jöjjön létre, az adósság.
Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát beleértve a kormányt is, egyetlen cent sem lenne forgalomban. „Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem” - ezt Marriner Eccies mondta 1941. szeptember 30-án.
Az amerikai történelem során az utolsó eset amikor nemzeti adósság ki volt fizetve 1835-ben volt, miután Andrew Jackson elnök bezáratta a FED-et megelőző központi bankot. Valójában Jackson elnök teljes politikai programja, a központi bank bezárására épült.
Egyszer kijelentette: „Az arcpirító erőfeszítés, mellyel a jelen bank a kormányt irányítani próbálja, előzetes figyelmeztetés legyen minden amerikai állampolgárnak, hogy ne dőljenek be a csalásnak, amit ezen intézmény állandósítása, vagy egy másik alapítása jelent.” Sajnos az üzenet hamar elhalt.
A nemzetközi bankárok egy másik központi bankot hoztak létre 1913-ban, a FED-et. S amíg ez az intézmény létezik, az állandó adósság garantált. Láttuk, hogy a pénz adósságból keletkezik kölcsönök útján, ezek a kölcsönök a banki tartalékokon, s a tartalékok betéteken alapulnak.
Ebben a résztartalékra épülő banki rendszerben, minden betét, a saját értékének közel kilencszeresét hozza létre, leértékelve a meglévő pénzt, ezzel áremelkedést okozva a társadalomban. Mivel a pénz adósságból születik és a gazdaságban kering véletlenszerűen, az emberek elvesztik a szemük elől az eredeti adósságot.
Mivel egyensúlyhiány van, az emberek versenyezni kénytelenek a munkáért, hogy elég pénzt nyerjenek a megélhetésükre.
Akármennyire is értelmetlennek tűnhet ez a rendszer, még mindig van egy dolog, amit kihagytunk a számításból. Ez az eleme a struktúrának, ami lerántja a leplet a rendszer valódi arcáról.
A kamat.
Mikor a kormány pénzt kölcsönöz a FED-től, vagy egy ember pénzt kölcsönöz egy bankból, azt mindig egy magas kamattal kell visszafizetnie. Más szavakkal: minden egyes dollár, ami létezik, vissza kell, legyen fizetve, kamatostul. Azonban, ha az összes pénz a központi banktól jön, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal többszöröződik; valamint ha az úgynevezett „tőke” csak a pénzügyi ellátórendszerben keletkezhet, akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi? SEHOL! Nem létezik!
Ennek a következményei megdöbbentőek. A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz - ezért állandó az infláció a gazdaságban. Állandóan új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák.
A zenére körbesétáló játékhoz hasonlóan, amikor a zene véget ér, valaki kiesik. Éppen ez a lényeg.
A rendszer folyamatosan a bankok kezére játssza az egyének javait. Ha képtelen vagy kifizetni a jelzálogod, elveszik a tulajdonod. Ez különösen akkor felháborító, amikor rájössz, hogy a fizetésképtelenség természetes jelenség a résztartalékra épülő banki praktika miatt. De azért is, mert a pénz amit a bank neked kölcsönzött, eleve törvénytelen.
Kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el a pénzért cserébe. A kölcsön nem befolyásolja a bank tartalékalapját, a betétek azonban új értékkel járulnak a teljes betéti állományhoz. Más szavakkal: a pénz nem a bank meglévő vagyonából származik. A bank egyszerűen feltalálja, semmit nem adva hozzá a saját tulajdonából, kivéve az elméleti felelősségét papíron.
Minden alkalommal, amikor pénzt kölcsönzöl a banktól akár jelzáloggal, akár hitelkártyával, a pénz, amit kapsz nem csupán nem valódi, hanem törvénytelen is, ami érvényteleníti a szerződést. A bank sosem rendelkezett a pénzzel, mint tulajdonnal. Sajnos az ilyen jogi értelmezéseket eltitkolják és sok helyütt a kormányra való nyomásgyakorlás útján elérték, hogy legyen törvényes „kiskapu”. Így aztán a folyamatos áramlása a javaknak és az állandó adósság játéka csak folytatódik. Ez elvezet a végső kérdéshez:
Miért?
A résztartalékra épülő banki szabályok a jegybankok által vezérelve a modern rabszolgaság rendszere. A pénz adósságból keletkezik. Mit csinálnak az emberek ha adósságban vannak? Elmennek dolgozni, hogy kifizessék. De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehet a társadalom adósságmentes? Sehogy, és éppen ez a lényeg.
A vagyon elvesztése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezet fennmaradni, az állandó adósság és infláció az elkerülhetetlen hiánnyal együtt a pénzügyi rendszerben, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre, folyamatban tartja a bér-rabszolgaságot, melyben milliók tapossák a mókuskereket. Egy birodalmat tartva fenn, melyben csak a csúcson lévő elit profitál igazán. A nap végén felteheted a kérdést: kinek dolgozol valójában? A bankoknak. A pénz bankokban születik és végül oda is áramlik. Ők az igazi mesterek az általuk támogatott vállalatokkal és kormányokkal együtt. A fizikai rabszolgaságban az embereket etetni, itatni kell és fedelet adni a fejük fölé. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat etetik és itatják. Ez az egyik legszellemesebb csalás, amit társadalmi manipulációra kitaláltak. Ez a rendszer lényegében egy láthatatlan háború a lakosság ellen.
Az adósság egy fegyver, mellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgaságban, és a kamat az elsődleges muníció. Amíg a többség hanyagul elsétál a tények mellett, a bankok a cégekkel és kormányokkal karöltve folyamatosan tökéletesítik a gazdasági háború fegyvereit. Új bázisokat hozva létre, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF)."...
04 ... És most vessünk egy pillantást a pénz működésére akkor, amikor az embernek van Tulajdona (nem személyes tulajdona vagy valami "köztulajdon" feletti ellenőrzési joga, hanem Tulajdona):
A pénz nem más, mint egy adósság feljegyzése, egy félig lebonyolított csere emlékeztetője.
- Kenyeret sütök.
- Kéne neked egy kiló kenyér. Cserébe egy liter tejet ajánlasz.
- Jó ajánlat egy kiló kenyérért, de sajnos laktózérzékeny vagyok.
De ismerlek, megbízom benned, hiszek neked, így hát odaadom a kenyeret, azaz hitelt adok neked. Te cserébe adsz egy elismervényt (adóslevelet) aminek alapján adós vagy egy liter tejjel bárkinek aki felmutatja az adóslevelet.
- Vacsorára meginnák egy pohár bort a frissen sült kenyerem mellé. Átmegyek közös szomszédunkhoz a borász Pistához és egy kiló kenyeret ajánlok egy kupa borért. Sajnos Pista glutén érzékeny (hogy ebben a történetben mindenki milyen érzékeny), így a kenyerem nem kell neki. De elfogadja az elismervényt, azaz a Te adósleveledet a liter tejről.
- Én hazamegyek a borommal (most már az enyém), Pista meg bekopog hozzád, hogy:
-...né itt az áll, hogy jössz nekem egy liter tejjel.
- Te meg szépen odaadod a tejet Pistának. Pista odaadja az adóslevelet neked, Te pedig azonnal és haladéktalanul MEGSEMMISÍTED azt. Ennyi. Semmi ördögtől való.
Így lesz a pénz a semmiből és mikor elvégezte feladatát, válik semmivé anélkül, hogy egy harmadik fél tulajdonát képező illuzórikus értékkel felruházott értéktelen számozott papírfecni lenne a tromf az egész történetben. Sehol egy gramm kamat, profit vagy adó. Érték cserélődik értékre. És ennek így kéne működnie.
Tehát foglaljuk össze:
A Tulajdon a Király.
Akinek van Tulajdona van pénzkibocsájtási joga. (Paradox módon, minél több pénzt bocsájt ki annál kevesebb Tulajdona lesz.)
Akinek van Tulajdona annál a Törvény.
Akinek nincs Tulajdona az ..."állampolgár".
Az "állampolgárnak" részesedése van a "közjóból". (Mindnyájan ismerjük a játékot: etatizmusnak hívják. Avagy hosszabb nevén: "Lássuk gyerekek ki bírja jobban meglopni a másikat estig.")
Fel kéne végre ébredni és valahogy új (erkölcsi) alapokra helyezni ezt az egymás közti elszámolást, mert amíg ezt nem cselekedjük meg ne reménykedjünk, hogy a helyzet javulni fog. Ha az alap egy hazugság (ami lényegében egy lopás), amit ráépítünk nem lehet más, mint hazugság.
Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett.
Mikor és miért válik ön bűnözővé az állam szemében?
Nem tudom, de személyi igazolvány készítésekor úgy tudom, már rabosítanak…
Amúgy gondolom, a születésünkkor. Eredendő bűn… nyilván! ;)
Pontosan. Teljesen érthetetlen, hogy miért kell hozzá ujjlenyomat.
Történik valahol valamilyen bűncselekmény. Az elkövető XY -politikai nagykutya, vagy... egyéb etnikumú faj. Nos, a tendencia az, hogy az elkövetőket, a bűnözőket felmentik, ráeresztik a törvénytisztelő társadalomra, de ott van a "bizonyító erejű" Goj ujjlenyomata, amit bárhol, bármikor fel tudnak használni, hogy ezzel kimentsék a valódi bűnelkövetőket. Itt már minden aljasság bárkivel, bárhol megtörténhet. Most már nemcsak a pénzzel tartják sakkban az embereket, hanem az ujjlenyomataikkal is. És ott van még a digitális megfigyelő rendszer is. Szóval, egy totális diktatúra, totális börtönében leledzünk, már nem 4 fal között vagyunk, hanem 6 fal között, a lábunk alatt, és a fejünk fölött is fal van, és a falakat szépen lassan szűkítik, nyomják össze körülöttünk, amíg kapunk levegőt.
Személyes, évente visszatérő élményem, ahogy a 27 éves, 170 ezer Forintért vásárolt félroncs Suzuki Swift autónkra (ami anyósom tulajdonában van, mert ő vidéki, és így elvileg olcsóbb rá a biztosítás) megkötött kötelező biztosítás kapcsán az ostobábbnál ostobább callcenteres mamelukok (kiemelten: K&H) szinte már a telefont is úgy veszik fel, hogy a GDPR (személyiségi jogok) okán _semmiféle_ felvilágosítással nem szolgálhatnak. Képtelenség nekik elmagyarázni, hogy teljesen személytelen, általános kérdésem van az ügyintézés menete kapcsán. Megoldás: hívjam oda a telefonhoz anyósomat, kérdeznek tőle 2-3 adatot (nyilván tudom az összeset, tehát bármilyen női hang is elég lenne), és majd ők eldöntik, hogy a szerződővel beszélnek-e? Alapvetően kultúrember vagyok, de hősiesen bevallom, hogy ilyen esetben azért el szokott szakadni a cérna. Persze aztán szemrebbenés nélkül hívogat a másik mameluk, akinek el kell adnia a csodálatos pénzügyi termékeiket...
Az ócska kiszolgálók világát éljük.
Ez pontosan így van. A közelmúltban 2,7 M Ft-ot kellett egy adás-vétel kapcsán a Qvik rendszerén keresztül elutalnom (magánszemélyek között ez díjmentes utalást tesz lehetővé, ha valaki nem tudná), és hiába volt beállítva a netbankban, hogy az utalási limit 3M, szó nélkül blokkolták az utalásomat. Nem jött felugró ablak, hogy miért, nem írták ki, hogy hívjam fel a bankot, egyszerűen csak nem ment át. Nagy nehezen elértem a telebankárt és ott közölték, hogy az én érdekemben!!!! blokkolva vannak az ilyen "nagy tételű" utalások, majd kérdezősködni kezdtek, hogy miért akarok utalni. A végén picit erélyesebben közöltem az ügyintézővel, hogy 1. semmi közük hozzá, törvényesen kerestem a pénzt, amit elutalok, 2. be van állítva az utalási limit, amit még SMS-ben is jóváhagytam, szóval ne szórakozzanak velem, mert bankot váltok. Persze tudom, mindenhol így kezeltek volna, szóval nem sokra mennék ezzel. (Ráadásul ez az ügyvédi szerződéskötéskor történt, az összes résztvevő felet fél óráig feltartottam az "engem védő" rendszer miatt.)
Egészen elképesztő világ felé haladunk. Ha tömegesen nem kezdünk el lázadni ez ellen, akkor rövidesen olyan digitális börtönben leszünk, hogy "öröm lesz nézni". Ha eltűnik a KP, akkor megindul a pokol, szóval minden eszközzel tiltakozunk kell a KP eltűnése ellen, és ennek legjobb módja az, hogy ahol csak tudunk, KP-val fizessünk!
Ezeknek a vérünket szívó, fejünkön ugráló döntéshozóknak semmi se szent: a 30 ezüstért cserébe bármit keresztülvisznek, amit csak parancsolnak nekik. Ha az önérdek-vezérelt tömeg egy része felháborodik ezen, akkor megvizsgálják a problémát a szavazatmaximálás szempontjából, és esetleg tompítanak rajta: de sokkal valószínűbb végkifejlet, hogy ha érintett vagy, oldd meg, ahogy tudod. Napestig lehetne sorolni a példákat: nem véletlenül mondta Géczy Gábor, hogy mi a 9 millió profi túlélő országa vagyunk.
Igen ez még számlanyitásnál is előfordult épp a múlt hónapban. Közeli ismerősöm csak egy deviza számlanyitást szeretett volna utazás miatt, majd abban találta magát, hogy record készült róla, hogy gyanús, tiltott országok is szóba jöhetnek a számlahasználatnál,holott csak az online számlanyitás folyamata úgy rossz, ahogy van. Képzetlen ügyintéző tett fel személyiségi jogokat sértő kérdéseket arrogáns stílusban, majd egyszer csak megszakadt a számlanyitás, még korrekt elutasítást se kapott. A játék lényege, hogy személyes adatokkal való visszaélés miatt az egyén úgysem tesz bejelentést, hanem elengedi. Közben meg lehet, hogy számára a jövőben hátrányos record készül róla. A GVH-nak és a felügyeleteknek proaktívan kellene monitorozni az ASZF-eket és a valós folyamatokat. Mert az emberek kollektíven nem tudnak/ akarnak/mernek fellépni.