Miért és miről tereli el a figyelmet az NKA-botrány?
A Fidesz nagy halai nem pusztultak el, tovább élnek a Tiszában.
Egy embernek biztosan jól jött az NKA-színjáték, méghozzá egy olyan fideszesnek, aki igazi nagyhalként bújik meg a mélységben.
A modern jogállamiság alapelve, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. A politikai valóság és az igazságszolgáltatás működési mechanizmusai azonban gyakran olyan aszimmetriát mutatnak, amely ezt az elvet alapjaiban kérdőjelezi meg. Kiválóan megfigyelhető ez a kettősség két olyan monumentális pénzügyi visszaélés összehasonlításakor, amelyek jogi kategóriájukat, időzítésüket és céljukat tekintve szinte teljesen azonosak, büntetőjogi következményeikben mégis a skála két végpontján helyezkednek el.
Az elmúlt hetekben lényegében minden hírt kiszorított a Nemzeti Kulturális Alaphoz köthető botrány, amelynek hátterében az áll, hogy az előző kormányzat 17 milliárd forint körüli összeggel támogatta a “magyar nemzeti keresztény konzervatív kulturális holdudvar” olyan jeleseit, mint például Győzike, Kis Grofó, Fásy Zsüli, Tóth Gabi, Muri Enikő, Mága Zoltán és más hasonló szellemi nagyságok. Vagyis azoknak a végletekig buta és primitív, konzervatív ember számára vállalhatatlan suttyóknak a kifizetése (is) zajlott az NKA keretében, akik a Fidesz csókosai voltak.
Az eset miatt sorra tartóztatják le azokat a szerencsétleneket, akik abban játszottak szerepet, hogy döntéshozatalnak tűnjön a politikai utasítás. Az ő videóikkal vannak tele a hírműsorok, ahogy vezetőszáron viszik őket a különböző úgynevezett igazságszolgáltatási intézményekbe.
Vagyis megint ugyanaz történik, mint mindig. A kishalak ráfáznak, emberi, társadalmi mivoltukban megalázzák őket, életüket tönkreteszik, és mind ugyanabban a mentális húsdarálóban végzik, ahol szétpépelik a korábbi életüknek még a legszebb pillanatait is.
Amiről nem szólnak a hírek, hogy a 17 milliárdból 2,16 milliárd máris megtérült, de a többi is folyamatban van. És szinte garantálni lehet, hogy a pénz maradéktalanul visszakerül, mert minden pályázó aláírt egy olyan banki nyilatkozatot, amelynek a lényege, hogy az NKA zárolni tudja a pályázók számláját. Közismert, hogy ez is megtörtént. Szinte biztosan lehet állítani, a kár minimális lesz, ha egyáltalán lesz.
És most jöjjön a lényeg: a választások előtt egy másik tranzakció is lezajlott, amely szinte mindenben az NKA botrányhoz hasonlítható.
Lázár János Építési és Közlekedési miniszterként két nappal a választások előtt (egy pénteki napon, április 10-én) 94,3 milliárd forint szállítói előleget utaltatott át a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfaltnak. Ez a korábban már kifizetett 59 milliárd forintos összegen felül történt, így a céghez került teljes előleg összege elérte a 155,8 milliárd forintot. Sőt a projekt összköltsége az utolsó hetekben bruttó 76 milliárd forinttal drágult meg.
Tehát: mind az NKA, mind Lázár János esete kísértetiesen azonos jogi és morális kategóriába tartozik: a választások előtti utolsó pillanatban, a hatásköröket feszegetve vagy túllépve, gigantikus közpénztömegeket csatornáztak ki magán- és pártérdekek mentén. A következmények azonban drasztikusan különböznek.
Nem kell ahhoz jogi végzettsége legyen senkinek, hogy feltegye a kérdést: ha az NKA hivatalnokait letartóztatták, akkor Lázár János miért van szabadlábon egy nagyságrendekkel nagyobb ügy miatt?
Sőt Lázár János ügye még keményebb: a 94 milliárd átutalása rendkívül szokatlan, szakmaiatlan, sőt példátlan. Az építőipar normális, törvényes működése alapvetően a valós teljesítményen és a kockázatok minimalizálásán alapul. Csakhogy a Mohácsi hídnál történtek szinte minden létező iparági szabványt és íratlan szabályt áthágtak. Elmagyarázom, hogy miért:
Az építőiparban a kifizetések utólagosan, mérföldkövekhez (részteljesítésekhez) kötve történnek. Vagyis a kivitelező elvégez egy adott munkaszakaszt (pl. kiönti a pilléreket, elkészíti a földmunkát). Ezután a független műszaki ellenőr a helyszínen ellenőrzi a minőséget és a mennyiséget. Ha mindent rendben talál, kiállítja a teljesítésigazolást. A kivitelező csak ezután állíthatja ki a számlát és kaphatja meg a pénzét.
Természetesen létezik előlegfizetés az építőiparban, de annak szigorú funkciója van: a kivitelező ebből vásárolja meg az induló alapanyagokat (pl. acélszerkezet, beton), vagy vonultatja fel a gépeket. Állami nagyberuházásoknál az előleg mértéke szinte kivétel nélkül 10% és 30% között mozog (a Mohácsi hídnál is eredetileg 20% volt a plafon). Lázár Jánosék ezt a maximumot emelték fel 98%-ra a választások előtt két héttel. Ez azt jelenti, hogy a cég úgy kapta meg a teljes projekt árának (több mint 150 milliárd forintnak) a szinte egészét, hogy a híd fizikai építése még el sem kezdődött, valódi teljesítmény nem állt mögötte.
És még ennél is van abszurdabb helyzet: a bankgarancia teljes hiánya. Elmagyarázom, hogy megértsék: ha egy megrendelő (legyen az állami vagy magán) mégis előleget fizet egy építkezésen, azt kizárólag bankgarancia ellenében teszi. Ez egy olyan biztosíték, ami garantálja: ha a kivitelező csődbe megy, lelép a pénzzel, vagy nem végzi el a munkát, a bank azonnal visszafizeti a megrendelőnek az előleget. Lázár János minisztériuma a 94,3 milliárdos utolsó utalást bankgarancia követelése nélkül küldte el a Duna Aszfaltnak. Ez piaci viszonyok között teljesen elképzelhetetlen, mert az adófizetők pénzét semmilyen biztosíték nem védte a magáncéggel szemben.
Most már értik, miről van szó? És látják az abszurd mérleget?
Bús Balázst bilincsben vitték el egy olyan 17 milliárdos ügy miatt, ahol a pénz nagy része megmenekült, míg Lázár János ellen semmi nem folyik egy olyan ügyben, ahol 94 milliárd forintnyi tiszta készpénz már fizikai valójában eltűnt az államkasszából.
Ez még inkább aláhúzza azt, hogy az NKA-ügy egy látványos politikai kirakatper és elszámoltatási szelep, miközben a valódi, százmilliárdos húsbavágó károkozások politikai érinthetetlenséget élveznek.
A két eset tökéletes látlelete a rendszerszintű igazságszolgáltatási aszimmetriának. Bús Balázs és az NKA tisztviselői ideális bűnbakként funkcionálnak: látványos, megbilincselt elővezetésükkel azt az illúziót lehet kelteni, mintha a hatóságok kérlelhetetlenül üldöznék a választási pénzszórást.
Ezzel szemben a Lázár János-féle “felső ligában” - ahol egyetlen tollvonással ötször akkora összeget utaltak át egy kiemelt kormányközeli vállalkozónak - a számonkérés megáll a minisztériumi levelezéseknél és a projektek felülvizsgálatánál.
A képlet egyszerű és kegyetlen: aki elég magasan ül a politikai ranglétrán, és elég közel áll a legfelsőbb körökhöz, az érinthetetlen marad, míg a végrehajtóként funkcionáló ”kis halak” viszik el a balhét a rácsok mögött.
Ez a szelektív mechanizmus azt bizonyítja, hogy az igazságszolgáltatás nem függetlenként, hanem a politikai egyensúly fenntartásának eszközeként működik: a kis halak bűnhődése biztosítja a felszíni morális rend látszatát, miközben a nagy halak érinthetetlensége garantálja a rendszer belső kontinuitását.
A Fidesz nagy halai nem pusztultak el, tovább élnek a Tiszában.
Könyvcsomag-ajánló: Antipropaganda haladóknak
Mi történik akkor, amikor már nemcsak a híreket manipulálják, hanem magát az emberi gondolkodást, a történelmet, a tudományt és az igazság fogalmát is? Az Antipropaganda haladó könyvcsomag hét olyan meghatározó kötetet egyesít, amelyek együtt feltárják a modern propaganda teljes rendszerét a tömeglélektantól és médiamanipulációtól kezdve a történelmi átveréseken és titkosszolgálati hálózatokon át egészen a technokrata totalitarizmusig.
Mikor és miért válik ön bűnözővé az állam szemében?
A nyugati világ előszeretettel kritizálja a keleti diktatúrák totális megfigyelését, miközben a saját bankrendszerén keresztül pontosan ugyanazt a gombot építi be a polgárai mindennapjaiba: a totális kiszolgáltatottságot egy olyan gépezetnek, amely bármikor kikapcsolhatja az embert a saját életéből.
Kik és miért árasztották a Tiszát?
A Borvendég Zsuzsanna által bemutatott struktúra nem maradt a múlté: kézzelfogható hidat képez a mai magyar gazdasági és politikai elithez.
Miért bámul egy könyvet Magyar Péter?
A modern, pózoló politikus a saját hiteltelenségével, a könyv kényelmetlen, merev szorongatásával saját magát leplezi le, megmutatva a választóknak, hogy a tartalom egyáltalán nem érdekli, csak a díszlet.
Miért lett Bíró Ferenc a nép ellensége?
Hogyan írta meg Henrik Ibsen 1882-ben Bíró Ferenc mai történetét, aki azt gondolta Magyarországon, hogy a törvény mindenkire vonatkozik?
Kun Bélától Magyar Péterig: hogyan formálja a múlt a jövőnket?
A mai folyamatok sok szempontból kísértetiesen emlékeztetnek arra az időszakra, amely 1918–1919-ben Magyarországot a káosz, majd a bolsevik diktatúra felé sodorta.
Közösségi média felületeim a Substack-en túl:
YouTube: https://youtube.com/@szakacsarpadcom
Instagram: https://instagram.com/szakacsarpadcom
TikTok: https://tiktok.com/@szakacsarpadcom
Telegram: https://t.me/szakacsarpadcom
Twitter / X: https://x.com/szakacsarpadcom
Szeretné támogatni a hasonló tényfeltáró írások megjelenését?
Amennyiben úgy érzi, írásaink segítenek Önnek tisztábban látni a világban történő eseményeket, kérem, küldje tovább a hírlevelünket ismerőseinek. A megnyitott üzenetnél kattintson arra, hogy “Továbbítás”, és a Címzett mezőbe írja bele azoknak az e-mail címeit, akikről azt gondolja, az adott információ érdekelheti, érintheti. A Substack egy remek blogfelület, de az életünket uraló hatalmas információdömpingben nehéz eljutni azokhoz, akik számára egy-egy bejegyzésünk segíthet a lényeglátásban.
Az elkövetkező időszak legfontosabb értéke nem a pénz, hanem a hiteles információ lesz. Egy olyan szerkesztőséget szeretnék létrehozni, amelynek hivatása és küldetése az igazság keresése. Ebben kérem a támogató együttműködését. A publikációm rendszeres támogatása azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljunk az elménket lebéklyózó hazugságoktól és kiutat találjunk a reménytelennek tűnő helyzetekből.
“Lázár János miért van szabadlábon egy nagyságrendekkel nagyobb ügy miatt?” - származási alapon működnek a dolgok, csak a bazilika kilincs méretű orrokat kell figyelni!
Ezt borítékoltuk a választás után. A Fidesz ugyanezt csinálta annak idején. Jöttek nagy elánnal, hogy így meg úgy vissza lesz véve a lopott vagyon, Orbán még viccelődött is mikor egy építőipari botrány miatt szólalt fel és mondta, hogy "sitt Uraim, sitt!"
Aztán ismerjük a végkifejletet, a piti Hunvald ügyet meg a hasonlókat, de pl. Suchmann Tamásnak a haja szála sem görbült. Így megy ez itt újizraelben.